Sarah Wynn-Williams hét évig dolgozott a Facebooknál public policy vezetőként, majd idén megjelent könyvében megírta, hogy mit látott a felsővezetők körében. A Careless People című kötetben a vállalaton belüli visszaélésekről, nőgyűlöletről, szexuális zaklatásról és mérgező vállalati kultúráról ír, de lerántja a leplet arról is, hogy milyen szerepe volt a cégnek a rohingyai népirtásban vagy hogyan próbált meg Kínában is terjeszkedni a felhasználók adataival kereskedve.
Mark Zuckerberg, Sheryl Sandberg vagy Joel Kaplan mind feltűnnek a lapokon kevéssé kedvező fényben. A cég előbb lesöpörte a vádakat, majd egy titoktartási szerződésre hivatkozva megtiltotta a nőnek, hogy reklámozza a könyvet.
Angol parlament kontra Facebook
Louise Haigh volt közlekedési miniszter az angol parlament alsó házában emelt szót az ellen, hogy Mark Zuckerberg vállalata megpróbálja „megbüntetni és elhallgatatni" Sarah Wynn-Williamset, a cég korábbi vezető beosztású alkalmazottját. Hangsúlyozta, hogy a nő döntése, hogy kiáll a nyilvánosság elé, anyagi bizonytalanságba taszította.
„A Meta korábbi nyilvános állásfoglalásai ellenére, amelyekben kijelentette, hogy nem alkalmaz titoktartási záradékokat a szexuális zaklatási ügyekben – amelyekben Wynn-Williams több alkalommal is panaszt tett – az anyagi csőd fenyegeti az angol választottbírósági rendszer miatt, mivel a Meta el akarja hallgattatni és megbüntetni azért, mert kiállt az ügy mellett" – mondta a képviselő.
Úgy folytatta: „50 ezer dolláros büntetés kiszabását kéri minden egyes alkalomért, amikor megszegi a titoktartási megállapodást. (Sarah) az anyagi összeomlás szélén áll. Biztos vagyok benne, hogy a tisztelt ház és a kormány egy emberként áll ki Sarah mellett, hogy elfogadjuk a törvényt, amivel biztosítjuk, hogy megvédjük a közérdekű bejelentőket és azokat, akik erkölcsi kötelességüknek érzik, hogy kiálljanak."
Amerikában is vizsgálják az ügyet
Wynn-Williamset korábban az amerikai szenátus is beidézte, ahol az igazságügyi bizottság meghallgatásán elmondta, hogy a Facebook és Peking szoros együttműködésben dolgozott azon, hogy cenzúrázzák az oldalt. Ezt a vádat a cég tagadta.
A Meta szerint a volt alkalmazott önként írta alá a 2017-es távozásakor a megállapodást, amire hivatkozva az 50 ezer dollárt követelhetik tőle, és egyelőre nem hajtottak be semmilyen büntetést a hivatkozott szerződés alapján.
Az áprilisi meghallgatás óta a nő azonban nem szólalt meg nyilvánosan. Egy írott nyilatkozatában háláját fejezte ki az amerikai szenátusnak, amiért folytatja a vizsgálatot a Meta ügyében.
„Bárcsak többet mondhatnék" – áll a nyilatkozatban.
„Arra biztatom a techvállalatok alkalmazottait és azokat, akik közérdekű bejelentést akarnak tenni, hogy osszák meg az információkat, mielőtt még több gyereknek esik bántódása."
A könyv megjelenése után a Meta elérte, hogy a szerző ne reklámozhassa a könyvét. Ezzel azonban, ahogy várható volt, feltehetően sokkal nagyobb hírverést csináltak neki, mint ahogy azt a kiadó elintézhette volna, ezzel működésbe hozták a Streisand-effektust. A Pan Macmillan kiadó (akikre nem vonatkozik a tiltás) eddig 150 00 példányt adott el a memoárból, ami felkerült a The Sunday Times 2025 legtöbbet eladott könyveinek listájára. A New York magazin beszámolója szerint a szerző több mint 500 000 dolláros előleget vett fel a könyvre.