A képzelet tudományos vizsgálata viszonylag fiatal, robbanásszerűen fejlődő kutatási terület. Adam Zeman neurológus, a University of Edinburgh professzora, az afantázia (a mentális képalkotás hiánya) kutatásának egyik legelismertebb szakértője.
A fantázia lenyűgöző birodalma című kötete hiánypótló a témában: a popkulturális közhelyeken túlmutatva, tudományos alapokon térképezi fel az emberi képzelet legmélyebb titkait, a legfrissebb neurobiológiai kutatásokra támaszkodva vizsgálja ezt az univerzumot, ami a koponyánkon belül létezik.
Bár hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mindannyian ugyanúgy éljük meg a belső világunkat, a modern idegtudomány szerint óriási különbségek vannak köztünk.
Van, aki egyáltalán nem tud képeket felidézni a lelki szemei előtt, míg mások egy folyamatosan pörgő, hiperrealisztikus IMAX-moziban érzik magukat.
Alkotás, kreativitás, alvajárás
A kötet szerint a képzelet nem a művészek kizárólagos privilégiuma, hanem az emberi gondolkodás és a mindennapi túlélés legfontosabb eszköze. Segítségével tervezzük a jövőt, értelmezzük mások rejtett szándékait, de ez dolgozik akkor is, amikor regényt olvasunk, alszunk, vagy éppen egy komplex logikai problémát oldunk meg.
A könyv olyan kérdésekre keresi a választ, hogy mi játszódik le pontosan a szürkeállományban az alkotói folyamat közben.
Mit árul el a REM-alvás, az alvajárás és a hallucinációk mechanizmusa a tudatunkról? Hogyan alakítja át a gyermeki fantázia az agy fizikai struktúráját?
És miért vakok egyesek a mentális képekre, míg mások vizuális túlingerlésben élnek?
Zeman könyvéből azt is megtudhatjuk, hol tart jelenleg a tudomány az emberi elme működésének megismerésében, és olvashatunk a vizualizálás folyamatáról, mások gondolkodásának megértéséről, a játék előnyeiről és a mentális betegségek természetéről is.
Nyitókép: Jr Korpa / Unsplash