400 éve született Zrínyi Miklós

400 éve született Zrínyi Miklós

Könyves Magazin | 2020. május 03. |

Négyszáz éve, 1620. május 3-án született Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, a Szigeti veszedelem írója, a 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusa. Az évforduló alkalmából az Országgyűlés 2020-at Zrínyi-emlékévvé nyilvánította. 

Csáktornyán született horvát eredetű főnemesi családban, dédapja az 1566-ban Szigetvár védőjeként elesett törökverő hős, Zrínyi Miklós volt. Apját korán elvesztette, ezután gyámja, Pázmány Péter esztergomi érsek, az ellenreformáció vezéralakja neveltette. A családi birtokot megosztotta Péter öccsével (akit 1671-ben a Wesselényi-összeesküvés miatt fejeztek le), ő a muraközi, öccse a tengermelléki részt kapta. Ez egyben nyelvi elkülönülést is jelentett, Péter horvát nyelven verselt, ő fordította le horvátra a Zrínyiászt és ma is a horvát irodalom egyik nagyságaként tartják számon.

Zrínyi a családi birtok védelmében harcolt a török ellen, majd a harmincéves háborúban tüntette ki magát vitézségével. Jutalma tábornoki, horvát főkapitányi cím lett, 1648-tól horvát bán volt. Csáktornyai udvara politikai és társadalmi középponttá vált, a magyarul, horvátul, latinul, németül, olaszul, törökül is tökéletesen beszélő Zrínyi nemzeti pártot szervezett. Fő célja a török kiűzése volt, de foglalkoztatta a független magyar királyság gondolata is, ezért a bécsi udvar elgáncsolta nádorrá választását.

I. Lipót király 1663-ban magyar főparancsnokká tette meg, Zrínyi a következő év elején vezette híres téli hadjáratát.

Kihasználva, hogy a törökök télen nem szerettek mozogni, az akkori hadtudományra fittyet hányva 25 ezer katonájával messze az ellenséges területre behatolva felégette az eszéki Dráva-hidat,

ezzel lelassítva a török következő évi felvonulását, majd áprilisban Kanizsa ostromához kezdett. Hiába magasztalták Európa-szerte, a bécsi udvar visszarendelte, júniusban a császári hadak passzivitása miatt a török területen épített Zrínyi-Újvár is elesett.

Az 1664-es szentgotthárdi diadal utáni szégyenletes, inkább a törökre nézve előnyös békekötés után a csalódott, a fővezérségről is leváltott Zrínyi terveket szőtt a magyar államiság újraépítéséről, de a megvalósításra nem maradt ideje: 1664. november 18-án vadászat közben egy vadkan halálra sebezte. Az eseményeket a vadászaton jelen lévő Bethlen Miklós Önéletírásából ismerjük: a Csáktornya melletti kursaneci erdőben vadászó társaság estefelé haza indult, amikor egy Póka István nevű vadász azt mondta Zrínyinek: a közelben van még egy általa megsebzett vadkan, amit elejthetnének. 

Zrínyi és néhány társa lóra pattant, majd egyikük nyargalva érkezett vissza, azt kiáltva: "hamar a hintót, oda van az úr".

A társaság már csak a vérző Zrínyit találta, aki nem sokkal később meghalt. A balesetnek közvetlen szemtanúja nem volt, a Zrínyivel tartók a tisztásra érve már csak azt látták, hogy Póka a fán kuporog, a vadkan pedig Zrínyit marcangolja. Zrínyi még fölkelt és azt mondta: "rútul bánék velem a disznó", de a vérzést már nem tudták elállítani. A lábán egy seb volt (erről Bethlen nem írt), a nyakán három, az egyik minden izmot és eret elszakított.

Zrínyi halálát akkor és azóta is összeesküvés-elméletek övezik, mert az emberek nem akarták elhinni, hogy a számos csatában győztes hőssel egy megvadult állat végezzen. A legelterjedtebb elmélet szerint a hadvezért a bécsi udvar (avagy a Zrínyiben riválisát látó Montecuccoli) által felfogadott Póka lőtte agyon. Annyi bizonyos, hogy a Habsburgoknak kapóra jött Zrínyi halála, akivel a magyar történelem egy válságos pillanatában az évszázad legnagyobb politikusa szállt a sírba.

Zrínyi magát katonának tartotta, "mellékesen" született költeményei mégis a magyar barokk irodalom csúcsát jelentik. Fiatalon szerelmes verseket írt későbbi feleségéhez. Fő műve első irodalmi eposzunk, a dédapjának emléket állító Szigeti veszedelem, amelynek nagy részét 1647-48 telén vetette papírra.

Szigetvár védőinek hősiességén keresztül az aktuális tennivalókra, a török kiűzésére lelkesít.

Művét mesteri szerkesztés, barokk stílus jellemzik, de akkoriban igen erőteljes nyelve ma már avultnak hat.

Prózai írásai közül a leghíresebb Az török áfium ellen való orvosság (1660-61) című politikai röpirat, amelyben állandó magyar hadsereg felállítását követeli. Zrínyi új politikai, hadtudományi, publicisztikai műfajokat honosított meg magyarul, kiterjedt levelezéséből diplomáciai és katonai tevékenysége is megismerhető. A maga korában alig olvasták, költészetét a felvilágosodás idején Kazinczy fedezte fel újra, helyét Arany János jelölte ki Zrínyi és Tasso című tanulmányával.

(MTI)

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.