Fotó: Bach Máté
Nem könyveket ad ki az Athenaeum 2018-tól, állított a kiadó új szerzőit és szemléletét bemutató sajtótájékoztató címe, ami a szakértő szerint olyan jóindulatú dezinformáció, amiből mindenki kihallja az iróniát. A szakértőt Krekó Péternek hívják, a Political Capital ügyvezetője, és a Tömegparanoia című könyvében a post-truth (igazságon túli) érát vizsgálja meg közelebbről, az álhírek és az összeesküvés-elméletek kontextusában. Hozzá csatlakozik új athenaeumosként az eddig főleg gyerekkönyves szerzőként ismert Finy Petra, és a kiadó sztárigazolása, Vámos Miklós (akinek életmű-sorozatát is megjelentetik majd. Új köteteik lesznek majd az első alkotóelemi a pszichohistóriának (á la Isaac Asimov és Erik Homburger Erikson), amit Szabó Tibor Benjámin, a kiadó igazgatója a tartalmaik összefüggéstérképeként definiált a New York Kávéház Fehér szalonjában.
Mi is az a pszichohistória?
Az Athenaeum szerint az olvasónak nem izolált történetekre van szüksége, hanem arra, hogy egy nagyobb képet lásson. Ebben segíti majd a június 7-én, vagyis az Ünnepi Könyvhét nyitónapján debütáló webes alkalmazás, amit nagyjából úgy kell elképzelni, mint egy kémiai vegyület folyamatosan alakuló modelljét. A kiadó célja, hogy megmutassa az összefüggéseket a könyveik között és rávilágítson azokra a néző- és kapcsolódási pontokra, amelyeket az olvasó esetleg nem vesz észre. A pszichohistória azt mutatja majd meg, hogy a szerzőik éppen mit gondolnak a világról, és a könyvek párbeszéde kirajzol egy alapnarratívát, amelyből talán kiderül, hogy milyenek is vagyunk, milyenek is lehetnénk.
Vámos és a szégyen
A vegyület egyik eleme Vámos Miklós és a töredelmes vallomás című kisprózakötet, amelyben a szerző megvallja bűneit. Vámos elég idősnek tartja magát ahhoz, hogy sok mindent szégyelljen, ami az életében történt, az írás számára pszichológiai gyakorlat, amelynek két iránya lehet
- érzékel valami gubancot az életében, a társadalomban, elkezd róla írni, megérti, és rájön, hogy mikor íróként működik, sokkal okosabb, mint mikor nem ír.
- cipel valamilyen súlyos terhet, amit a papírnak ad át. Ha írás után még rosszabbul érzi magát, akkor tudja, hogy a probléma nagyobb lélegzetű egy novellánál, regényért kiált.
A sok szégyenhordalékot, amit az élete során felhalmozott, például a nőkkel kapcsolatban, vagy azzal a szerencsétlen fiúval, akit kamaszként a barátaival otthagyott egy étteremben, hogy fizesse ki tizenkettejük fogyasztását, előbb 8-10 ezres novellákban kezdte megírni, aztán egy lap felkérte, hogy írja meg őket 8 ezresben, majd 6 ezerre módosították a terjedelmet. Vámos vérszemet kapott („elszemtelenedett, mint Berija), és elkezdett kísérletezni 4 ezerrel, 1-2 ezerrel, majd végül pár sorral és mondattal. A töredelmes vallomást (így, csupa kisbetűvel) négy darab egyszavas novella zárja, az egyszavakat pedig 16-18 üres oldal követi majd.
Vámos sajnálja, hogy a sajtótájékoztató címe álhírnek bizonyult, azt remélte, hogy kiderül majd, könyvek helyett mostantól kőtáblákra szakosodik a kiadó. Ma, amikor mindenki ír ("az ötszázezer író országa lettünk"), szerinte sokkal választékosabb lenne a kínálat, ha kőbe kéne vésni a műveket. Vámos a sajtótájékoztatón elárul egy „intim dolgot” is: tegnap tett pontot az új regénye végére, amelyben Beethoven is fontos szerepet kap, a szimfóniái száma szabta meg például a fejezetekét, amelyek mind ugyanazzal a szóval érnek véget - csillag. Azzal a szándékkal ült le dolgozni, hogy olyan emberről fog írni, aki válófélben lévő pároknak ad tanácsokat, ám végül egy barátság történetét írta meg, két barátét, akik együtt osztogatják amatőr szerelmi tanácsaikat. Az írás szerinte társalkodás Istennel (a pszichével, a sorssal, ahogy tetszik), és folyamatos rögtönzés, mert „aki tudatos döntéseket hoz, az nem alkot”.
Krekó és a fake news
Krekó Péter egy popscience, vagyis egy tudományos ismeretterjesztő kötettel érkezik, amelyben többek közt azt vizsgálja, miért hiszünk az összeesküvés-elméletekben és az álhírekben, mi a pszichológiai előnyük, mik a veszélyeik, hogyan működik a fake news Magyarországon, az orosz propagandában és Amerikában. Az érdekli, hogyan történhetett meg, hogy egy olyan ember lett az Egyesült Államok elnöke, aki büszke rá, hogy még életében nem olvasott végig egyetlen könyvet sem, de simán elhisz olyan álhíreket, mint például a pizzagate. Vagyis az, hogyan vihet sikerre valakit a tévesen észlelt valóság, és hogyan, miért terjednek hatékonyan a középkori nézetek a 21. század eszközeivel. Krekó szerint hajlamosa vagyunk azt hinni, hogy immunisak vagyunk az álhírekre, és csak az iskolázatlan emberek hisznek bennük, pedig valójában mindenki hisz valamilyen dezinformációban, mert a kényelmes hazugság sokkal csábítóbb, mint a kényelmetlen igazság. Ennek ellenére nem teljesen pesszimista, mert a munkahelyének kutatásai bizonyítják, hogy a vélemények alakításában még mindig nagy szerepe van a racionális észlelésnek, az analitikus gondolkodásnak, a számoknak, a diagramoknak.
Finy és a válás
Finy Petra, akit SZTB „a nehéz női sorsok írójaként” mutat be, közel harminc könyvet jegyez, ám az Akkor is mindössze a második felnőtteknek szánt prózakötete lesz. Míg az elsőben, a Madárasszonyban (Libri, 2012) a depresszióval foglalkozott, most a válás lesz a főszereplő, méghozzá egy 40 éves tanárnő szemszögéből, akinek a férje egy nap bejelenti, hogy elköltözik otthonról, mert a szeretője gyereket vár. Az új könyvet Finy leginkább Fredrik Backman regényeihez tudná hasonlítani, vagyis egy súlyos témát jár körbe benne, de humorral oldja a fájdalmat. A humorfaktort például egy mogorva öregember szolgáltatja majd, aki nemcsak nevettetőnek íródott bele a történetbe, hanem azért is, mert Finy szerint a generációk közötti kapcsolatnak élénkebbnek kellene lennie, hiszen bármennyit is változott a világ, az idősektől nagyon sokat lehet tanulni.
Vámos Miklós gyónása, Krekó Péter post-truth látlelete és Finy Petra válás utáni feltámadástörténete a Könyvfesztiválra jelenik meg.
