TS Eliotnak a válás volt az egyetlen esélye a boldogságra

.konyvesblog. | 2016. február 08. |

89543171_133613888973.jpgTS Eliot eddig kiadatlan leveleiből nyilvánvalóvá válik, hogy mennyire kétségbeesetten próbált szabadulni a költő első házassága szörnyű bohózatából, és mennyire nem volt képes elfogadni a szakítás tényét felesége, Vivien Haigh-Wood. Az anyag ellentmond annak a korábbi feltételezésnek, miszerint Eliotot hidegen hagyta az asszony mentális állapotának egyértelműen romlása. A levelek az 1932 és 1933 közötti kritikus időszakot fedik le, amikor az amerikai születésű Eliot 18 év után különvált Haig-Woodtól, és visszatért az Egyesült Államokba tanítani. A levelek mindkét fél kétségbeeséséről és fájdalmáról árulkodnak.

1948 irodalmi Nobel-díjasa 1915-ben telepedett le Angliában, és még abban az évben elvette első nejét. Az asszony mentális állapota 1925 után romlásnak indult, ami leginkább agresszivitásban nyilvánult meg. Egy alkalommal, miután a rendőrök találtak rá az utcán bolyongó nőre, azt tudakolta testvérétől, Maurice-től, igazi-e, hogy Eliotot lefejezték. Problémás házasságuk alaposan dokumentálva lett (állítólag ez ihlette Eliot egyik legismertebb versét, az Átokföldjét), különösen, ami az asszony viszonyát jelenti Bertrand Russell-lel és a gyógyszerekkel, amiktől megnyugvást várt. Vivien egy elmegyógyintézetben lett öngyilkos 58 évesen, 1948-ban.

Kapcsolódó cikk:

TS Eliot szexuális életével minden rendben volt

1933 februárjában Eliot arról írt egy barátjának, Alida Monrónak, hogy Amerika csak még élesebben világít rá arra, hogy kizárólag akkor lehet viszonylag boldog, ha távol van feleségétől, és nem akarja megint ugyanazt a jelentéktelen életet élni, mint Londonban. Eliot amiatt is kétségbe volt esve, hogy a nő nem akarta beismeri, kapcsolatuknak vége szakadt, ezért úgy döntött, egy sokkszerű, hirtelen szakítással könnyebben eléri a célját: inkább essenek túl rajta minél hamarabb, ahelyett, hogy hónapokig húzzák, amíg Vivien kibékül a gondolattal, hogy soha többé nem tér vissza hozzá.

Eliot többször aggodalmát fejezte ki a nő mentális egészsége miatt, aggódott, hogy Vivien hogy fog boldogulni nélküle, és vállalta orvosi kezelésének költségeit. 1933 augusztusában egy másik barátjának, Lady Ottoline Morrell-nek arról írt, reméli, az asszony egy barátját sem veszíti el az ő húzása miatt.

Vivien levelei az egyre romló állapotáról árulkodtak. 1933 márciusában, Morell-hez írt levelében beismerte, hogy a szanatóriumba vonulás talán tényleg jót fog tenni neki, mert borzasztóan érzi magát, és borzasztóan is néz ki. Mióta Eliot elhagyta, mindössze kétszer vagy háromszor fürdött, kétszer mosta meg a haját, és koszos, régi ruhákat hord.

1957-ben Eliot feleségül vette titkárnőjét, Valerie-t, aki 2012-es halála előtt elhatározta, hogy nyilvánosságra hozza férje levelezését. A nő nem tudott sokat férje első házasságáról, de remélte, hogy a nyilvánosság előtt nem ismeretlen a történet. Ahhoz is ragaszkodott, hogy Vivien nézőpontja is kapjon teret. Néhány levél intelligens, szellemes nőnek mutatja Haigh-Woodot, mások a romló állapotáról tanúskodnak. Az 1932 májusában Ralph Hodgsonnak írt levele például zavaros lelkiállapotra utal. Ebben arról ír, hogy Hodgsont a valóság és az erő szilárd tornyának látja a szellemek, árnyékok és valószerűtlenségek világában.

A kötet szerkesztője, a  jeles akadémikus John Haffenden szerint a levelekben lefedett két év Eliot és az asszony számára is nagyon megrázó volt. Az Eliot-életrajzok eddig is felkínálták szakításuk történetének különböző változatait, de teljes hozzáférésük nekik sem volt mindenhez. Az életrajzírók Haffeden szerint most majd arról fognak beszélni, hogy a bajt az okozta, hogy ez a vadállat Eliot kínozta az asszonyt, de ő úgy véli, a levelek megmutatják, mekkora türelemmel és kedvességgel viseltetett felesége iránt. Fizette a kezelés költségeit, ám eljött az a pont az életében, amikor ébredt, óriási áldozat lenne a részéről, ha a nővel marad. Eliotnak nem volt kétsége afelől, hogy a szakítás igazi okát besározzák majd, pedig  célja csak annyi volt, hogy békében tudjon dolgozni, és ne kelljen többé színlelnie. 

A teljes levelezést a Faber & Faber adja ki egy 800 oldalas új könyvben február közepén. A The Letters of TS Eliot: Volume 6 egy 20 részesre tervezett sorozat következő darabja.

Forrás: Guardian

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók