Bemutatták Hajdu Szabolcs új filmjét, a Délibábot, melynek főszerepében Jim Jarmusch kedvenc színésze, Az irányítás határaiból ismert Isaach de Bankolénak gyűlik meg a baja a fucking pusztával. Természetesen ebből a moziból sem maradhatott ki Hajdu múzsája és felesége, a csodás Török-Illyés Orsolya.
Mióta Molnár György először vitte vászonra Tar Sándor élesre csiszolt, savanyú szagú világát (Egyszer élünk), azóta egyre több rendező gondolja úgy, hogy a rideg Tar-univerzum a legjobb díszlet egy rövid- vagy egy nagyjátékfilmhez. Gothár Péter (A leghidegebb éjszaka), Mispál Attila (A fény ösvényei), és a filmjével Cannes-t is megjárt Nagy Dénes után (Lágy eső), most az egyik legjobb magyar filmrendező, Hajdu Szabolcs fordult Tarhoz ihletért. Felcsapta 2003-ban megjelent elbeszéléskötetét, A térkép szélént, ellapozott egészen a Ház a térkép szélén című novelláig, és szélesvásznú pusztawesternt rendezett belőle. A novellát ITT tudod elolvasni.
Tar történetében a börtönből szabadult Mikos kerül egy hortobágyi libatelepre, ám a világból való kiszakadásnak ára van. Hamar rájön, hogy nem ért véget a rabsága, és Petáknak, a telep kiskirályának csicskája lesz. „„Lehetne rosszabb is, gondolta, de akkor már nagyon rossz lenne.” Hajdunál egy bundabotrány elől menekülő elefántcsontparti focista kerül a rabszolgatartók kezére. Peták helyett a román Cisco vezeti a telepet, és bár senki nem akar ’A’ betűt vésni az arcába hálául, a nyomor és a kilátástalanság ugyanaz. Na meg a libák.
Hajdu néha betűre pontosan idézi Tar prózáját, ám a kósza numera, és az elcsalt kártyajáték helyett egy tragikus kisvasutazással vezeti fel Francis/Mikos történetét. A Délibáb alig hasonlít az előző filmjeire, de ha nem számítunk sztorizásra, akkor könnyen magával ragad a végtelen látóhatár, és a szereplők alakja mögött felsejlik a Tar Sándor-i nyomorúság. Ha szereted a klasszikus westernkellékeket (ti. látványos belépő a helyi csehóba, leszámolás, naplementébe lovaglás), és látsz valami taszítóan gyönyörűt Tar prózájában, akkor nem fogsz csalódni, ha viszont rosszul vagy a lassú, szimbolista alkotásoktól, akkor inkább nézd meg újra a Tamarát.
