Szexista nekrológgal emlékeztek a Tövismadarak szerzőjére

Szexista nekrológgal emlékeztek a Tövismadarak szerzőjére

.konyvesblog. | 2015. február 02. |

1994290982-colleen-mccullough-dpa-mo7p0qbenef.jpg

Néhány napja adtuk hírül, hogy hetvenhét éves korában elhunyt az ausztrál Colleen McCullough, a világhírű Tövismadarak szerzője. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a vezető ausztrál lap is megjelentette az író nekrológját, ám érdemei helyett egészen másra helyezte a hangsúlyt. A külsejére.

A Rupert Murdoch cégének, a News Corp Australiának tulajdonában lévő The Australian nem a leghíresebb művét, vagy a halála okát említette nekrológja elején, hanem a testalkatára tett megjegyzéseket. Már a leadből kiderül például, hogy McCullough még a túlsúlya ellenére is szellemes és melegszívű író volt, aki egy interjúban arról beszélt, hogy sosem volt oda a ruhákért, és sosem törődött túlzottan a megjelenésével, ám mégsem okozott neki gondot az ismerkedés.

colleenmccullough1.jpg

McCullough külsejének kizárólag a hazájában szenteltek ekkora figyelme, a The New York Times például nem felejtkezett el neurológusként töltött éveiről és nemzetközi sikereiről sem. A szexista nekrológ természetesen felrobbantotta a Twittert, és #MyOzObituary hashtaggel számos szellemes válasz született, köztük ismert íróktól. Az amerikai költő, Patricia Lockwood 2064-ben esedékes nekrológja például megemlíthetné, hogy Amerika legkevésbé olvasott költője undorító volt, a teste leginkább egy tehénéhez hasonlított, arca meg olyan volt, mint egy patkányé, akit megtanítottak olvasni.

b8j4pq8cuaall3p.png

Rendkívül egoista volt, ráadásul az, hogy jövedelem-kiegészítésként épp regényírással foglalkozott, lélegzetelállító önbizalomról tesz tanúbizonyságot. – írja a nekrológ szerzője, aki McCullough érdemeinek sorolását sem bírta ki megjegyzések nélkül. A cikket a lap korábbi nekrológírójának tulajdonítják, aki azóta maga is elhunyt. A szerző már évekkel korábban elkészült a cikkel, amit most szerkesztés nélkül közöltek. Ennek ellenére a The Australian oldalán nem egy helyreigazítás és egy szerkesztett szöveg, hanem még mindig az eredeti szexista fröcsögés olvasható.

Ez nagyjából olyan, mint ha Szerb Antal legkedveltebb regényének dicsérete helyett arról írtunk volna, hogy 70 éve halt meg az író, akinek magas homloka, béna Harry Potter-szemüvege, és urambocsá’ seggálla volt, ráadásul gyerekkorában még a kisfiúkra is bukott, de az Utas és holdvilág ettől még egy nagyon fontos könyv.

Forrás: HuffPost

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!