Stephen King: a jó irodalom olyan, mint a szex

.konyvesblog. | 2014. szeptember 12. |

(Kép forrása)

Mielőtt Stephen King a Carrie-vel igazán nagyot robbantott volna, egy középiskolában tanított angolt. A The Atlantic újságírója, aki amúgy szintén tanít, szuper interjút készített az íróval, amelyben King nem csak a tanítási tapasztalatairól, de általában az írásról, és annak taníthatóságáról is beszélt.

Mielőtt íróként igazán nagy sikereket ért volna el, Stephen King irodalmat és nyelvtant tanított középiskolásoknak. Tapasztalatait részben már az On Writing című könyvében is megosztotta, de a The Atlantic-nek adott mostani interjújában további érdekességeket is mesélt. A legfontosabbakat pontokba szedtük:

• King tanítványai körében a legnagyobb sikert mindig James Dickey Falling című költeménye aratta, amely egy olyan stewardessről szól, aki kiesik a repülőgép ajtaján, és szörnyet hal. King szerint a gyerekek hamar felismerik, hogy a versben foglaltak az élet metaforájaként is értelmezhetők, emellett a diákok általában szeretik a költemény gazdag nyelvezetét is. Az osztálytermekben jól teljesített még A Legyek Ura, illetve az olyan novellák, mint a Big Blonde és a The Lottery.

• Valaki vagy magába szívja a nyelvtani szabályokat a beszélgetések és az olvasás révén, vagy sem. King mindig azt mondta a diákjainak, ha össze tudnak szerelni egy modellautót vagy mondjuk egy bútort leírás alapján, akkor egy mondatot is le tudnak írni. Az olvasás ugyanakkor nagyon fontos. Ha egy gyerek úgy nő fel, hogy hibásan hall egy nyelvtani szerkezetet, akkor csak úgy tanulhatja meg a helyes formulát, ha az olvasmányaiban újra és újra előkerül.

• Írás közben hogyan döntsük el, hogy mely szavak feleslegesek, és melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy elmeséljünk egy történetet? King azt mondja, hogy az egyetlen mód az újraírás. Alapszabály, hogy ha egy szöveg elsőre 3 ezer szavas, akkor addig kell húzni, újraírni, amíg terjedelmét 2500-ra nem csökkentjük. Amik nem tesznek hozzá a történethez, azoknak a szavaknak menniük kell. A legfontosabb annak eldöntése, hogy mit akarunk mondani. Minden egyes mondat, amely erre választ ad, a szöveg része lehet.

• Tanárként hogyan lehet elérni, hogy a diákok félelem nélkül írjanak? King szerint iskolai körülmények között ezt nagyon nehéz elérni. Ezt az állapotot csak úgy lehet megteremteni, ha a gyerek saját magának ír, és nem akkor, amikor a suliban irányított körülmények között a jegyért dolgozik. King szerint a legjobb, amit ilyenkor tehetünk, ha közöljük a diákokkal, hogy a legfontosabb, hogy az igazságot vessék papírra – és ez sokkal fontosabb a nyelvtannál. King egyébként igyekezett olyan írásos feladatokat adni a gyerekeknek, ahol nagyon konkrét dolgokról kellett beszámolniuk, például olyasmikről, amelyeket teljesen természetesnek vesznek a mindennapi életükben. Ilyen lehet, ha egy lánynak például azt kell leírnia, hogy hogyan fonja be a testvére haját, vagy egy fiú azt a feladatot kapja, hogy magyarázzon el egy sportszabályt. Írásos feladatként ezek jó kiindulópontok lehetnek a diákok számára.

• A lelkesedés ragadós. King felidézte, amikor a Drakulát tanította, és teljesen odavolt attól, hogy Stoker milyen sokféle hangot megjelenített a regényben. King nem tartja sokra azokat a tanárokat, akik úgy adnak elő az órákon, mintha a színpadon lennének, ugyanakkor szerinte a gyerekeket megragadja a tanár lelkesedése. Nem lehet megparancsolni a gyerekeknek, hogy jól érezzék magukat az órákon, de az osztályt olyan biztonságos hellyé kell tenni, ahol érdekes dolgok történhetnek velük.

• Vannak tanárok, akik azt vallják, hogy mindegy mit, csak olvasson a gyerek, és vannak, akik szerint az a jó, ha a diákoknak nehezebb szöveggel kell megbirkózniuk, mert így fejlődik a szókincsük, így tudnak új műfajokkal, ideákkal megismerkedni. King nem tartja jó ötletnek, hogy az alsóbb évfolyamokon olyan nehéz műveket tanítsanak, mint a Moby Dick, vagy Joyce-tól a Dublini emberek, mert ezeknél még a jó tanuló is könnyen elcsüggedhet. Ugyanakkor hasznos, ha megmutatjuk nekik, hogy létezik nagyszerűbb irodalmi világ annál, mint amit például az Alkonyat-könyvekben felfedezhetnek. Jó irodalmat olvasni olyan, mintha a maszturbációról áttérnénk a szexre – véli az író.

• Jó tanárokat lehet képezni, ha ők is igazán szeretnének tanulni. Nagyszerű tanárnak, mint amilyen Szókratész volt, azonban születni kell. Kérdésre válaszolva King úgy vélte, hogy tanítani egyszerre mesterség és művészet. A legjobb tanárok azonban – hangsúlyozta – művészek.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál
...

Vajon mire gondolt a költő? A Margón az AI-t is megkérdezték

Az utca embere vagy az AI érti jobban a verseket?

...

Nádas Péter: A Párhuzamos történetek nem tud véget érni

Nádas Péter a Tavaszi Margón sok kételyt eloszlatott a regénnyel kapcsolatban: megtudtuk, milyen volt megírni Kristóf és Gyöngyvér maratoni szexjelenetét, milyen volt a szerkesztés, sőt azt is, miért gondolta az egykori gépírója, hogy az író megőrült.

...

Milyen ma magyarnak lenni külföldön? – Nádasdy Ádám a Margón

Anglia szemmagasságból és Magyarország a szigetországból nézve Nádasdy Ádám új kötetében, a Londoni levelekben.

...

Szaniszló Judit: Annyira jelentéktelenek vagyunk, mégis mindannyiunk története roppant izgalmas

A másik ember egy bérház lakóinak életét mutatja be a covid alatt, miközben árnyaltan beszél magányról, egyedüllétről és társadalmi kérdésekről. Kötetbemutató a Margón. 

...

Spiró György: A Fogság megírása maratonfutás volt, nem ajánlanám mindenkinek

Az idén 20 éves Fogságról Valuska László kérdezte Spiró Györgyöt a Tavaszi Margó Fesztiválon.

...

Marék Veronika, aki miatt a japán gyerekek magyar oroszlánnal alszanak

Hatvan éve megjelenő kötetei közül az elsők épp olyan olvasottak, mint a legfrissebbek. Ő Marék Veronika, Boribon, a kockásfülű nyúl és Kippkopp megteremtője.