Áprilisban érkezik a kétszeres Oscar-díjas Sean Penn első regénye, a Bob Honey Who Just Do Stuff (szabadfordításban: Bob Honey, aki csak úgy csinál dolgokat) címmel, ám nem lesz teljes újdonság: Penn a Pappy Pariah álnéven írt és narrált 2016-os hangoskönyvét bővítette regénnyé. Lesz benne #metoo meg Donald Trump.
Miről szól?
Egy Bob Honey nevű férfiról, aki szennyvízügyi szakember, pirotechnikai eszközöket terjeszt külföldi diktátoroknak, és egy titokzatos kormányügynökségnek dolgozik hivatásos bérgyilkosként. Miután egy oknyomozó újságíró a nyomába ered, úgy dönt, visszaszerzi az irányítást az élete felett a megbízóitól.
Mi köze 2018-hoz?
Az egyik újonnan bekerült jelenetben Honey levelet ír az Egyesült Államok elnökének, bizonyos Mr. Landlordnak, például arról, hogy
- számos szenvedő és dühös ember választotta meg, és számos orosz,
- hogy millió nő töpörítette össze a farokságát a beiktatása napján (az eredetiben penis-edency, arra utal, hogy Mr. Landlord a farkával kormányoz),
- hogy a nemzetnek merénylőre van szüksége,
- majd végül azzal zárja a bekezdést, hogy tvittelj nekem, ha mersz, ribanc.
Bár Penn regénye fikció, sosem rejtette véka alá, hogy nem rajong Trumpért, akit „az emberiség ellenségének tart”.
Nem az elnök-szál az egyetlen utalás a jelenre, a könyvben szó esik a „yellow lives matterről”, ami egy árjákért kiálló menet, Mr. Landlord demokrata ellenfeléről, aki „a létező legrosszabb jelölt a párt képviseletére”, és egy találkozóról is egy drogbáróval. Utóbbi utalás Penn híres-hírhedt 2015-ös interjújára, amit az El Chapo, vagyis a Köpcös becenevű drogbáróval készített. A könyvbe bekerült egy vers is, amiben Honey a #metoo mozgalomról is elmondja a véleményét.
Penn két éve, a hangoskönyv promóciós turnéján azt állította, egy floridai konferencián találkozott Pariah-val 1979-ben, és csak hónapokkal később árulta el, hogy saját maga írta a könyvet. A turnén már beszélt arról is, hogy egyszer regénnyé bővítené.
Ki rajong érte?
Például Sara Silverman, és Salman Rushdie, aki azt írta, hogy elég rosszul hangzik, ha egy disztópikus regényre azt mondja, élvezettel olvasta, de mit csináljon, ha egyszer ez az igazság, és gyanítja, hogy Hunter S. Thompsonnak tetszett volna, amit olvas, Thomas Pynchonnak pedig nagyon fog tetszeni.