Kép: Facebook
Rózsa Sándor alakjára nemzetpolitikák, mesék és dalok születtek, a néplélekből építkező legbetyárabb magyar hősből soha nem lehet elég. A szíved helyén épül már a Halálcsillag után egy újabb őrült és szórakoztató regénnyel jelentkezett Cserna-Szabó András, aki a magyar irodalom tarantinójaként Rózsa Sándor legendáját gyúrta újra. A Sömmi. egyszerre lehet minden a betyárregénytől a vámpírregényig. Jó hangulatú özések Rózsa Sándor legendája körül a Marionett Craft Beer-ben.
Cserna-Szabó András: Sömmi
Magvető, 2015, 208 oldal, 2990 HUF
Az elejére egy anekdota: 1988-ban Nyáry Krisztián és Cserna-Szabó András Szentesen a templom mellett cigiztek, akkor Nyáry még nem gondolt arra, hogy egyszer Cserna-Szabóból író lesz, bár meggyőzően bánt a szavakkal a lányok előtt a vízilabdás fiúiról ismert városban. Az egyébként szintén vízilabdázó író pedig azt nem gondolta volna, hogy Nyáry adja ki a könyvét egyszer. Szerda este pedig valóra váltak a nem-gondolatok!
“Szentesen a strandkultúrához két dolog tartozott hozzá: Frank Zappa és a Volt egyszer egy vadnyugat. Ha ezekről nem tudtál semmit, törölközőnek néztek a vízilabdások” - kezd bele Cserna-Szabó a sztorizásba, tehát újra Szentesen vagyunk, ahogy általában akkor, ha ez a két ember egy helyen van, pedig a beszélgetést Budapesten a szerkesztő, Király Levente vezeti. A szentesi Cserna-Szabó Andrást pár hete jobban megismerhettük a Litera.hu riportfilmjéből, amiben vidékiségről, operáról és sportolásról is sokat mesélt.
A Magyar Konyhának írt Cserna-Szabó egy kétrészes cikket Rézi néniről (Dolecskó Terézia 1876-ban jelentette meg Szegedi szakácskönyvét), akit a 19. század legfontosabb gasztronómiai szereplőjének tart, és aki után kutakodva botlott bele Rózsa Sándor történetébe, ami utána nem is eresztette el. A Páva vendéglőben főzött Rézi néni, és ez a fontos helyszíne a Sömmi. című regénynek is. A szegedi Páva leírását egyébként Mikszáth budai étterméből kölcsönözte Cserna-Szabó, mert bár sokat kutatott a könyvtárban az után, hogy milyen lehetett a hely, nem járt eredménnyel.
Az interjúkban nevezte már easternnek, westernnek, betyárregénynek, de a vámpírregény jellemzői megtalálhatók a regényben. A lényeg az, hogy a magyar betyár, Rózsa Sándor történetét már sokan sokféleképpen elbeszélték, így valójában nem egy, hanem sok Rózsa Sándort ismerhetünk, és Cserna-Szabó nem csupán rendet rak az Ezer Rózsa Sándor Országában, de újra is teremti a kultikus alakot. “Háromféle Rózsa Sándort legalább ismerünk: a magyar Robin Hoodot, a történelmi és a szépirodalmi Rózsa Sándort, amelyek teljesen összekeverednek a fejekben, Móricznál és Jókainál is. Nagyon megsajnáltam Jókait, hogy a halála előtt így felsült, ezért kapott a regényben egy csodálatos éjszakát, amire csak ő nem emlékszik.”
A beszélgetésen Király Levente hivatkozott egy könyvesblogos kommentre ("Pont így fogalmaz egy XIX. századi, analfabéta paraszt…"), ami problémát lát a regény nyelvhasználatában. A közszolgálatiság jegyében közöljük az író válaszát is: “Egy regény szereplője úgy beszél, ahogy akar, illetve ahogy én akarom” - válaszolta az író, majd egy rövid kitérőben bemutatott három nyelvjárásszigetet, beszélt Mikszáth dialektusáról.
A kötetbemutatón a monitornál jóval nagyobb vásznon megnézhettük a Sömmi.-hez készült videót az Ørdøg metálzenekartól. Tekintsük meg együtt is: