Miről énekel a Pussy Riot?

Rostás Eni | 2012. augusztus 26. |

A Pussy Riot nevű orosz punkegyüttes három tagját egyenként két év munkatáborra ítélték, amiért öt hónappal ezelőtt egy nagy vihart kavart performansszal tiltakoztak Vlagyimir Putyin ellen egy moszkvai katedrálisban. A vád vallási gyűlöletből fakadó huliganizmus, ám az ítélet erősen megkérdőjelezi a szólásszabadság meglétét Oroszországban. Az ítélet ellen az egész világon tiltakoztak, sőt maga az állítólag megsértett egyház is kegyelmet kért a három nőre. Az irodalmi világ sem maradhatott ki a felszólalók sorából, tiltakozott többek között Elfriede Jelinek, Mario Vargas Llosa, és Hanif Kureishi is.

Az együttes Punk ima (Punk Prayer) című dala egészen a Guardian heti vers rovatáig jutott. Hogy primitív uszítás vagy színtiszta tiltakozó költészet, azt mindenki döntse el maga.

A moszkvai Megváltó Krisztus székesegyházban előadott dalt a brit költőnő, Carol Rumens elemezte, lássuk mire jutott. A performansz hangos volt, durva, és sokkoló, bár a dalszöveg korántsem csak gondosan egymás után pakolgatott trágárságokból áll. Lényeges mondanivalója van, amit az interneten keringő silány fordítások hajlamosak elhomályosítani.

A punk költészet performansz nélkül legalább akkora oximoron, mint a mamipornó szado-mazo aktus nélkül. A költemény Rumens szerint két zenei stílust egyesít. A himnikus nyitókórus dallamossá válik a hagyományos orosz kántálástól, ám a dal hamar bedurvul, és átcsap kemény képekkel tűzdelt punk szónoklatba. A kórus később visszatér, arra buzdítva Szűz Máriát, hogy legyen feminista, majd levonja a végkövetkeztetést, miszerint az egyetlen megoldás Putyin száműzetése.

Az első versszak középpontjában az állam és az egyház istentelen szövetségének szimbólumai, a papi ruhák, és a militarista arany váll-lapok állnak. Az antitézis olyan valószínűtlen párosításokkal folytatódik, mint a maffiára utaló fekete limuzinok (Rumens fordításában fekete autók) felvonulása a kereszt előtt. A költőnő szerint a Pussy Riot performansza a megszentelt térben nem más, mint a kulturális összecsapás távoli metaforája.

Rumens változatának verselése trochaikus. Kirill Gundjajev (akit állítólag a Putyin éra isteni csodájaként emlegetnek) pátriárka nevéből a ritmus kedvéért egyszerűen Gundy lett. Az eredeti szövegben hasonlóan ártatlan a becenév, de ott áll mellette a kemény suka (ribanc) jelző. Mivel ezt a kifejezést az angol nem használja férfiakra, Rumens a vermin (féreg) jelzővel helyettesítette. Így legalább a rím is megmaradt. Az orosz sran (szar) szó pedig crapre (baromság) változott, az eredeti jelentése a shit (szar) helyett.

A költőnő verziójában rengeteg apró változtatás van, amikre azért volt szükség, hogy a punk dalocska igazi versnek tűnjön. Ezek felsorolásától most eltekintenénk, mert magyarul elemezni egy oroszból fordított angol dalt nem túl ésszerű. A félrefordítással inkább nem próbálkoznánk, úgyhogy álljon itt Carol Rumens változata. Ha valaki a verselemzés helyett a rendbontást választaná, itt lövöldözhet Putyin fejével a Pussy Riot tagjaira.

Virgin Mary, Mother of God, banish Putin, banish Putin,

Virgin Mary, Mother of God, banish him, we pray thee!

Congregations genuflect,

Black robes brag gilt epaulettes,

Freedom's phantom's gone to heaven,

Gay Pride's chained and in detention.

KGB's chief saint descends

To guide the punks to prison vans.

Don't upset His Saintship, ladies,

Stick to making love and babies.

Crap, crap, this godliness crap!

Crap, crap, this holiness crap!

(Chorus)

Virgin Mary, Mother of God.

Be a feminist, we pray thee,

Be a feminist, we pray thee.

Bless our festering bastard-boss.

Let black cars parade the Cross.

The Missionary's in class for cash.

Meet him there, and pay his stash.

Patriarch Gundy believes in Putin.

Better believe in God, you vermin!

Fight for rights, forget the rite –

Join our protest, Holy Virgin.

(Chorus)

Virgin Mary, Mother of God, banish Putin, banish Putin,

Virgin Mary, Mother of God, we pray thee, banish him!

 A harcos amazonokat több író is inspirálta. Nagyezsda Tolokonnyikova, Jekatyerina Szamucevics és Marija Aljohina a bíróság előtt az orosz protest irodalom történetéről, és azokról az írókról beszéltek, akik hatással voltak rájuk.

Az utolsó szó jogán Tolokonnikova az orosz abszurd kötészeti mozgalomról, az Oberiuról szónokolt. Az utolsó orosz avantgárnak, és az első (és egyben utolsó) orosz abszurdista  megmozdulásnak is nevezett Oberiu magját három költő, Alexander Vvedenskij, Daniil Kharms,  és Nikolai Zabolockij alkotta 1927 és 1930 között. Verseikben a tragédia és a jókedv keveredik logikátlan cselekvésekkel, értelmetlen erőszakkal és erotikával. Az ő tevékenységüket sem nézte jó szemmel a kormány, írásaik magukra haragították a szovjet cenzorokat.

Aljohina 1987 irodalmi Nobel-díjasára, az orosz  Joseph Brodsky-ra hivatkozott, aki anti-szovjet és pornográf kötészete miatt hosszabb időt töltött munkatáborban, míg végül 1972-ben száműzték az országból.

(Disclaimer: Az orosz neveket próbáltuk angolból átírni, de ennyire futotta tőlünk.)

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Mi az oka, hogy rengeteg gyerek unatkozik, feszeng, retteg az órákon, és alig tanul valamit? Mi történik valójában az osz­tályteremben? Hogy lesz az egyik gyerekből „jó”, a másikból pedig „rossz tanuló”? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről.