„Örökké szeretlek/örökre ölellek,/ameddig csak élek/a babám leszel.” Robert Munsch klasszikusát saját családi tragédiája ihlette: ahogy honlapján is írja, feleségével két koraszülött kisbabát vesztettek el, a dalt eredetileg nekik szánta. Ez a dal azonban sokáig csak a fejében létezett, Munsch képtelen volt elénekelni, míg eszébe nem ötlött, hogy egy történetet körít az ének köré. Így született meg az Örökké szeretlek egy anyáról és az egyre cseperedő, majd felnőtt fiáról, és az élet örök, ugyanakkor megható körforgásáról. (Munsch és a felesége utóbb három gyereket fogadtak örökbe, a könyvet nekik is ajánlja.)
Robert Munsch: Örökké szeretlek
Fordította: Szabó T. Anna, Manó Könyvek, 2016, 32 oldal, 2490 HUF
A kötetet eredetileg gyerekeknek szánták, viszont egy idő után Munsch és a kiadója egyre több visszajelzést kaptak arról, hogy az Örökké szeretleket rengeteg felnőtt is veszi: szülők, akik saját szüleiket ajándékozzák meg vele, nagyszülők, akik a már felnőtt gyerekeiknek szánták a könyvet, és persze nagyon sokan a gyerekeiknek mesélték az anyuka és kisfia történetét.
Munsch ritmikus prózáját a kötet 1986-os eredeti megjelenése óta számtalan nyelvre lefordították már, és az író honlapja szerint világszerte 15 millió példányban kelt el. Magyarul Szabó T. Anna fordításában olvashatjuk, az illusztrációkat Megyeri Annamária készítette, mutatunk is belőle néhány oldalt:
Orokkeszeretlek Beleolvaso.4 5 by konyvesblog
