Németország lezártnak tekinti a második világháborús jóvátételi ügyeket

Németország lezártnak tekinti a második világháborús jóvátételi ügyeket

A német kormány szerint a jóvátétel ügyének lezárása az egyik alapkő, amelyre „a mai európai rend épül”. Ugyanakkor Németország továbbra is vállalja a második világháborúért viselt „erkölcsi és politikai felelősségét”. Korábban Lengyelország kártérítési igényt támasztott Németország felé a nácik második világháborús károkozásai miatt. Néhány olyan regényt és ismeretterjesztő könyvet ajánlunk, amelyek segíthetnek megérteni, mi történt Lengyelországgal a második világháború alatt – könyvek hírek mellé.

ld | 2022. szeptember 02. |

A német szövetségi kormány lezártnak tekinti a náci Németország által a második világháborúban okozott veszteségek jóvátételével összefüggő ügyeket – közölte csütörtökön a német külügyminisztérium szóvivője Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes jóvátételi követelésekről szóló varsói bejelentésével kapcsolatban.

A német szövetségi kormány változatlan álláspontja szerint a második világháborús jóvátétellel összefüggő kérdéseket mind sikerült lezárni. Lengyelország is „már régen, 1953-ban lemondott minden további jóvátételről, és ezt a döntést többször megerősítette” – írta a külügyminisztériumi szóvivője hírügynökségeknek megküldött állásfoglalásában.

Kiemelte, hogy a jóvátétel ügyének lezárása az egyik alapkő, amelyre „a mai európai rend épül”. Ugyanakkor Németország továbbra is vállalja a második világháborúért viselt „erkölcsi és politikai felelősségét”.

Berlin álláspontja szerint a német újraegyesítés külpolitikai vonatkozásait, így a jóvátételi kérdéseket is rendezi a két Németország és a négy megszálló hatalom (az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és a Szovjetunió) 1990-ben kötött megállapodása – az úgynevezett kettő plusz négy szerződés –, amely hivatalosan lezárta a második világháborút Európában.

A szerződést az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet akkori tagjai, köztük Lengyelország is elfogadta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) létrehozó Párizsi Charta aláírásával.

Jaroslaw Kaczynski – a kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) vezetője – a náci Németország Lengyelország ellen indított támadásának 83. évfordulója alkalmából bejelentette, hogy egy parlamenti elemzés alapján hazája több mint 500 ezer milliárd forintnak megfelelő értékben szenvedett veszteségeket a támadás és a náci megszállás következtében, és a kormány ezért kártérítést kér majd Németországtól.

Az évforduló alkalmából Berlinben is megemlékezést tartottak, a világháborús bombatalálatok miatt 1951-ben lebontott Kroll Operaház, vagyis annak az egykori belvárosi épületnek a területén, amelyben Adolf Hitler náci diktátor 83 éve bejelentette a Lengyelország elleni támadás elindítását.

A két ország közötti együttműködés fejlesztését szolgáló Német Lengyel Intézet (DPI) által szervezett megemlékezésen Claudia Roth kulturális államminiszter kiemelte:

mindent meg kell tenni azért, hogy rögzüljön a közös emlékezetben mindaz, ami a náci diktatúra idején Lengyelországban történt.

A kormány ezért támogatja a Második világháború és a német megszállás Európában (ZWBE) elnevezésű dokumentációs központ létrehozását. Ez az intézmény „az emlékezés és a Lengyelországgal találkozás fóruma” lesz – mondta a Zöldek politikusa, aláhúzva: „teret kell biztosítani a közös emlékezésnek, a kétoldalú eszmecseréknek, a találkozásoknak, és a közös európai történelmünk, jelenünk és jövőnk megismerésének”.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja is megmutatja, mekkora gond Németországban a kelet-európai szomszédos országokkal kapcsolatos ismeretek, és ezáltal az irántuk való érzékenység hiánya – mondta Roth.

2018-ban a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) kiállt amellett, hogy kártérítést fizettessen Németországgal a nácik második világháborús károkozásaiért. 2019 elejéig parlamenti bizottság jött létre a PiS képviselője, Arkadiusz Mularczyk vezetésével. Ekkor mérték fel, hogy az egyes lengyel városok mekkora károkat szenvedtek a második világháborúban. Mularczyk ekkor felvetette a lehetőségét annak, hogy Németország száz éven át törlesszen – írta akkor a Spiegel.

Néhány olyan könyvet ajánlunk, ami segíthet megérteni, mi is történt Lengyelországgal a második világháború alatt.

Szczepan Twardoch: Morfium - Varsó 1939: nők, kábítószerek, árulás

Szczepan Twardoch
Morfium - Varsó 1939: nők, kábítószerek, árulás
Typotext, 2015, 608 oldal
-

Isten? Haza? Becsület? Morfium! 1939, Varsó, a német megszállás első heteiben. Konstanty Willemann varsói polgár, egy német arisztokrata és egy asszimilált sziléziai asszony gyermeke, akit nemigen foglalkoztatnak a hazafias jelszavak, a hős katonák vérével megszentelt hagyományok. Egy cinikus gazember, egy bonviván, egy romlott morfinista. Hűtlen férj és rossz apa. Konstanty kelletlenül vesz részt a szeptemberi hadjáratban, a vereséget követően is akarata ellenére lesz tagja egy földalatti ellenálló szervezetnek. Nem akar se lengyel, se német lenni... Nem akar semmit, csak egy újabb adag morfiumot, és tovább élni a világfi és szoknyabolond életét. A történelem elől azonban nincs menekvés. Szczepan Twardoch olyan antihőst alkotott, akit szeretünk, akinek szurkolunk, annak ellenére, hogy szégyentelen és megátalkodott. Akinek Varsó kiégett utcáin tett minden lépését egy különös hang kíséri, egy rejtélyes erő, mely a múltat és a jövőt is ismeri. S hogy ez egy gépezeté, mely a világ feletti uralmat bírja, vagy a Sátáné, talán a címben szereplő drog suttogja a gonosz varázslatokat hősünk fülébe? Twardoch egy embert mutat meg nekünk, akit felkapott a történelem forgószele, akit rabul ejtettek saját ösztönei, valakit, akinek több szégyenletes vonása van, mint jó. Talán mert a világ is éppen ilyen.

 

Ljudmila Ulickaja: Daniel Stein, tolmács

Ljudmila Ulickaja
Daniel Stein, tolmács
Ford. Morcsányi Géza, Magvető, 2020, 505 oldal
-

Daniel Stein lengyel zsidó menekült, aki szinte gyerekként a Gestapo tolmácsa lesz a megszállt Litvániában, közben életét kockáztatva zsidókat szöktet a gettóból, aztán partizánnak áll, majd a háború után egy krakkói kolostorban szerzetesi fogadalmat tesz, hogy néhány év múlva Izraelbe utazzon; föltett szándéka, hogy ott az őskeresztény közösségek mintájára föléleszti Jakab, az Úr testvére egyházát. Egész élete csupa hit, csupa szeretet, csupa szolgálat. Ám egy idealistának a Szentföldön sincs könnyű dolga, a világ mindenütt a maga módján bánik az idealistákkal… Keresztények, zsidók, arabok, hívők és hitetlenek, boldogtalanok és megszállottak – Ulickaja kimeríthetetlennek tűnő fantáziával és emberismerettel népesíti be regényében a Daniel Steint körülvevő világot a huszadik század második felének történelmi forgatagában és hétköznapjaiban. Ulickaja lebilincselően mesél, a mese azonban nem fedi el a nyugtalanító kérdéseket sem. És az író válasza mindig egy hős sorsa: ezúttal Daniel testvéré, aki tolmácsként „nyelveken szól”, emberként fáradhatatlanul keresi és meg is találja a fényt – önmagában is, a világban is. 

 

A második világháború infografikája

Vincent Bernard Nicolas Guillerat Nicolas Aubin Jean Lopez
A második világháború infografikája
Kossuth, 2020, 192 oldal
-

A kötet a II. világháború kiváltó okait, lefolyását és következményeit az infografika eszközeivel foglalja össze. A világtörténelem legnagyobb katonai konfliktusáról mára hatalmas mannyiségű adat gyűlt össze a kutatások eredményeképpen, mindezt a hadtörténetírás hagyományos módszereivel szinte lehetetlen átfogni és az olvasóközönséghez eljuttani. Az infografika mint kommunikációs csatorna alkalmas arra, hogy a laikus olvasó is megértse az adatok jelentőségét, ugyanakkor megfelel a politika-, gazdaság-, társadalom- és hadtörténet legszigorúbb tudományos követelményeinek is.
Ez a feldolgozás elképesztő eredményt hozott: olyan összefüggésekre világít rá, amelyek eddig láthatatlanok voltak, vagy amelyeket csak széttagoltan elemeztek. A könyv több mint 50 részterületet fog át, a fegyvergyártástól a Barbarossa-hadműveletig, a csendes-óceáni hadszíntértől a koncentrációs táborok rendszeréig. Ily módon a kötet a teljesség igényével ad áttekintést a második világháborúról, ugyanakkor forrásértékű adattárat nyújt a további kutatásokhoz.

 

Adrian Gilbert: A német villámháború 1939-1943 - Lengyelország megszállásától El-Alameinig

Adrian Gilbert
A német villámháború 1939-1942 - Lengyelország megszállásától El-Alameinig
Hajja Book, 2002
-

A II. világháború hadjáratai sorozat első kötete átfogó képet nyújt az 1930-as évek háborús előkészületeiről, a német és szövetséges haderők háború előtti erőviszonyairól, valamint a németek villámháborús harcmodoráról. Részletesen tárgyalja többek között a tengelyhatalmak európai és észak-afrikai hadjáratait, Lengyelország lerohanását, Dánia és Norvégia megszállását, Hollandia és Belgium elfoglalását, Franciaország térdrekényszerítését... A gazdagon illusztrált kötetben található fényképeket a küzdelmek során bevetett harceszközökről és a szembenálló felek katonáinak egyenruháiról készített rajzok egészítik ki, a különböző hadműveletek pedig térképeken követhetők nyomon.

Hír forrása: MTI

Borítóképünkön: Varsót védő lengyel katonák 1939-ben. Forrás: wikipédia