Nehéz optimistának lenni, ha váratlanul felrobban a Hold

Rusznyák Csaba | 2016. június 28. |

Neal Stephensonnak megvan a maga markáns elképzelése a kortárs science fictionről. 2011-ben azért hozta létre a Project Hieroglyph nevű, írókat tömörítő kreatív kezdeményezést, hogy elterelje a műfajt a népszerű, ám tudományos szempontból általában teljes mértékben kiforratlan űroperáktól és YA-disztópiáktól. A projekt lényege, hogy olyan sci-fik születését segítse elő, amelyek a mai trendeknél optimistábban tekintenek a jövőre, nagy teljesítményeket, nagy találmányokat és nagy változásokat vizionálnak, tökéletesen következetesek saját, belső logikai rendszerükhöz, és nem utolsósorban majdani zseniket, tudósokat, világformálókat inspirálnak, és indítanak el a tudományos érdeklődés útján.

A 850 oldalas Seveneves ehhez képest azzal kezdődik, hogy a Hold felrobban, aztán azzal folytatódik, hogy az emberiség pár ezer főt leszámítva odalesz egy évezredekig húzódó, az egész Földet lángba borító meteoritzápor (a Kemény Eső) kezdetén.

Nesze neked, optimizmus, gondolhatnánk. De a lényeg éppen az, hogy Stephenson borzalmas, szélsőséges körülmények közt mutassa meg: az ember túlél bárhol, bármikor, bármi áron; lehet, hogy izzad, vérzik, mindent feláldoz, sőt, még az is lehet, hogy kiszenved, de előtte eléri, amit akar. Kár, hogy ebben az irtózatosan ambiciózus, monumentális, technokrata túlélőeposzban pont az egésznek a lényege veszik el: az ember maga.

Neal Stephenson: Seveneves - A hét éva

Fordította: Galamb Zoltán, Fumax, 2016, 853 oldal, 5995 HUF 

Első mondat: A Hold mindenféle előjel és látható ok nélkül robbant fel.

 

Stephenson kétségkívül olyan hard sci-fit írt, hogy a fal adja a másikat. Oldalak tömény tucatjain át részletezi az emberiség megmentéséhez szükséges vívmányok kreálását, szállítását, összeszerelését, működését – ha az első száz oldalnak legalább a fele nem azzal telik, hogy a Nemzetközi Űrállomás kibővítését és benépesítését részletezi tudományos alapossággal, megeszem a kalapomat. Mindegyiket. (Sok kalapom van.) Később csak fokozódik a helyzet: meteorkibelezés, robotika, röppályák, üstökösbefogás – dialógusok csak néha, félénken és röviden bukkannak fel a masszív, véget nem érő leírások és magyarázkodások közepette, és akkor is úgy meg vannak pakolva szakzsargonnal és technikai részletekkel, hogy nem árt Bill Gatesnek lenni az értelmezésükhöz.

Mindez szép és jó és főleg nagyon érdekes. De mivel a könyv nagyjából háromnegyed részt ebből, tudniillik világépítésből áll (a harmadik harmadban, ahol az író besózott szupernerdként ismerteti az új civilizációt, ez az arány tovább nő), ez azt is jelenti, hogy a történet és a karakterek elsikkadnak. Képzeld el A marsit (kritikánk ITT) stílus és humor nélkül: problémák száraz, hosszas ismertetése, aztán problémák megoldásának száraz, hosszas ismertetése, aztán ugyanaz elölről, csak éppen A marsiénál sokkal-sokkal nagyobb léptékben és sokkal-sokkal nagyobb tétekkel. A két főhősnő, Ivy és Dinah ugyanolyan gondolkodásmódúak és világnézetűek, így egymással szinte felcserélhetőek, azok pedig, akikkel konfliktusba kerülnek, sekélyesen ábrázolt vagy már-már karikatúraszerű figurák (mint például az USA elnöke). A könyv végén az eleve felszínes történetmesélés ráadásul jókorát bukfencezik nem egy, hanem mindjárt két egy-a-milliárdhoz véletlennek köszönhetően.

Mindez különösen szomorú annak fényében, hogy Stephenson egyébként átkozottul jól tud karaktert és drámát írni – ha akar (csak ezúttal nem igazán akar). Mert pl. az emberiség megmentésére irányuló küldetés vége az egyik legizgalmasabb sci-fi olvasmány, amelyhez az utóbbi években szerencsém volt. Etika, evolúció, szociológia, tudomány és kihalásveszély ütközik össze egymással az emberi kicsinyesség, őrület, aljasság és az emberi nagyszerűség, optimizmus, állhatatosság káoszának árnyékában. Iszonyatosan depresszív, egyben felemelő oldalak, csupa csoda és borzalom.

Szóval amikor a Seveneves jó, akkor nagyon, sőt kivételesen jó, rakétameghajtással küldi a science fictont annak teljes potenciálja felé. Máskor azonban (és sajnos ez a gyakoribb) legfeljebb csak tisztelni lehet roppant ambíciójáért, tudományos pontosságáért és grandiózus ötleteiért, szeretni nem igazán. Mert túl rideg, túl nagy távolságot tart attól, amiről a műfajnak alapvetően szólnia kellene: az embertől.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!