Morbid harcok Poe holttestéért

2009 januárjában lesz Edgar Allan Poe születésének kétszázadik évfordulója. A közeledő esemény miatt több amerikai város is versengeni kezdett az egyébként Baltimore-ban nyugvó szerző holttestéért. Poe Baltimore-ban halt meg 1849-ben, abban a városban, amely a leghamarabb ismerte el nagyságát, s tett meg mindent elismeréséért. Immár több mint egy éve azonban Philadelphia arra hivatkozik, hogy Poe ott élt és ott írta legnagyobb műveit (A Morgue utcai kettős gyilkosságot, Az Usher-ház végét, A vörös halál álarcát, A fekete macskát), sőt, Philadelphia sajátos hangulata inspirálta bűnügyi történeteit, a városnak tehát joga van követeléséhez. Az író-költő leszármazottai azonban Brooklynban szeretnék újratemetni Poe-t, azzal az ürüggyel, hogy ott írta egyik leghíresebb versét, A hollót. Történészek a virginiai Richmondot javasolják, hiszen ebben a városban nőtt fel és kezdte meg írói karrierjét. A dél-karolinai Sullivan-sziget viszont arra hivatkozik, hogy Poe náluk teljesítette katonai szolgálatát. Csupán egyetlen város hallgat, Boston, a szülőváros. Poe annyi rémséget írt Bostonról, hogy hiába próbálnának szobrot állítani, múzeumot nyitni tiszteletére.

• 94 éves korában elhunyt a neves new york-i kiadóház, a Farrar, Straus & Giroux harmadik névadó munkatársa. Hármuk közül ő volt leginkább irodalmár. Munkássága során megjelentette többek között Robert Lowell, T.S. Eliot, Susan Sontag, William Gaddis, Virginia Woolf, Isaac Bashevis Singer, Grace Paley, Derek Walcott, Bernard Malamud, Flannery O’Connor műveit. Rendkívüli tehetség volt, szerkesztő és kiadó egyben.
   
• A Deutsche Welle német újság angol nyelvű interjút közöl a Nobel-díjas török szerzővel, Orhan Pamukkal. Mint ismeretes Pamuk lesz az októberben kezdődő Frankfurti Könyvvásár díszvendége. Az interjúban Pamuk arról mesél, hogyan változtatta meg az életét a Nobel-díj: "Híressé, elismertté tett, rengeteg olvasóm lett, ugyanakkor minden amit azóta teszek, sokkal jobban átpolitizáltabb." Továbbá olvashatunk még legújabb regényéről, a Masumiyet Müzesiről (Az ártatlanság múzeuma) is. "Az ártatlanság múzeuma egy szerelmi történet, amelyben a főhős beleszeret 18 éves unokatestvérébe, de az visszautasítja. De Kemal, a főhős ebbe nem nyugszik bele és elkezdi összegyűjteni az összes tárgyat, amit a lány valaha megérintett, létrehozva így a lány szerelmének állított múzeumát." Pamuk majd hat évig dolgozott a könyvön, még egy házat is vett azon a helyen ahol a regény játszódik, hogy könnyebben jöjjön az ihlet az írásra.
   
• Szeptember 9-én kihirdették a legrangosabb angol díjra, a Bookerre esélyes hat szerzőt tartalmazó listát. Hatalmas meglepetést okozott, hogy a hosszú listából nem került fel a két legismertebb szerző, akire szinte mindenki számított, a már Booker-díjas John Berger és Salman Rushdie. Bekerült viszont a 2002-ben már rövid listás Sebastien Barry. Linda Grant a lista egyetlen női szerzője, 2002-ben díjesélyes, hozzá csatlakozik még Philip Hensher, szintén listajelölt 2002-ből, valamint az óriási lelkesedésnek örvendő indiai szerző, Amitav Ghosh.

       A 2008-as Booker-díj hivatalos rövid listája:

       Aravind Adiga             The White Tiger  
       Sebastian Barry          The Secret Scripture 
       Amitav Ghosh             Sea of Poppies 
       Linda Grant                The Clothes on Their Backs
       Philip Hensher             The Northern Clemency
       Steve Toltz                A Fraction of the Whole

       A győztest október 14-én ünnepélyes keretek között hirdetik ki.