Minél többet láttunk, annál könnyebb itt hagyni az életet

.konyvesblog. | 2016. március 04. |

korosi_1.jpgBő egy hónappal ezelőtt váratlanul elhunyt Kőrösi Zoltán. Az A38-on tartott megemlékezésen a barátok nevében Gyurgyák János búcsúzott tőle. „Segítsetek nekem, mert én nem tudom, hogyan kell egy baráttól elbúcsúzni.”

  • Bár Gyurgyák azt gondolta, hogy talán úgy a legjobb elbúcsúzni, ahogy Arany tette Júlia lánya halálakor, „mély, hosszant tartó csönddel”, végül inkább azt az emailt olvasta fel, amit Kőrösinek írt, amikor tudomást szerzett a hírről. Ám arra csak mély, hosszan tartó csönd volt a válasz.  Arról, hogy milyen író volt, nem tud mit mondani, azt megtették, megteszik helyette az irodalmi szakemberek.
  • Gyurgyák már a harmincas éveiben ismerte meg Kőrösit, méghozzá hol máshol, a focipályán, „de talán nem is kellett ismernem, ugyanaz a határozottan nem budapesti környezet, ugyanaz a vidéki élet, ugyanaz a bezártság, ugyanaz az ország. S persze a nagyon alulról jöttek kitörési vágya, feltörekvése, ereje, majd kiábrándulása.”
  • Leggyakrabban az ország helyzetéről beszélgettek, magukat Fidesz-árvának nevezné, ami sokkal inkább érzésvilágot, de ami még ennél is fontosabb, tenni akarást jelentett. Bármilyen is volt a múlt és bármilyen is a jelen, szerették az országot „s azt gondoltuk mindketten, és még sokan mások rajtunk kívül, hogy mi majd megmutatjuk...”
  • Szerinte a fő feladatunk, hogy élhetőbb országot hagyjunk magunk után, mint amit örökül kaptunk. „Bocsássátok meg nekünk, hogy nem volt elég erőnk normálisabb országot teremteni, s hogy nem tettünk még többet ennek érdekében, s végül, hogy hagytuk, hogy a végén ez legyen!”
  • Kőrösi valószínűleg két dolgot üzent volna rajta keresztül. Az egyik, hogy higgyünk.  Hogy Istenben, a vörös borban, vagy ebben az országban, az mindegy. A lényeg, hogy feltételek és illúziók nélkül. A másik pedig, hogy a végső cél nem az pénz vagy a hatalom, hanem „a cinizmus elkerülése, a hit és a remény megőrzése, hogy mégis érdemes!”
TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.