Milyennek képzelsz egy tipikus gyerekkönyvszereplőt? Ha nincs bolyhos farka, egérbajsza és vörös bundája, akkor valószínűleg fehérnek. Míg nálunk elvétve akad csak egy-két roma szereplő a gyerekkönyvek nemzetközi piacán szerencsére egyre nagyobb teret hódít a sokféleség. A Guardian összegyűjtött 50 nagyon változatos gyerekkönyvet - a legkisebbeknek szólóktól az ifjúsági regényekig. (Az összes beszerezhető néhány kattintással.) Kiválasztottunk nyolc könyvet, és hozzájuk csaptunk két szép magyar példát.
A legkisebbeknek ajánlják például Niki Daly könyvét, a Not So Fast Songololo-t, ami egy egzotikus afrikai településen játszódik. A címszereplő kisfiú, Songololo, elkíséri nagymamáját, Gogót a városba, hogy segítsen neki a bevásárlásban, a nap végén pedig egy különleges ajándékot kap a kedvességéért.
Stephen David Goggle-Eyed Goats című kötetében pajkos, gülüszemű kecskék nehezítik meg a három feleségével, és hét gyerekével élő Al Haji Amadu életét Az állatok mindent megesznek és szétrágnak, ezért az idős férfi úgy dönt, itt az idő megszabadulni tőlük – ekkor kezdődik az igazi bonyodalom.
Az 5-8 éveseknek szól Sarah Garland Azzi In Between című kötete, melyben a címszereplő családja kerül veszélybe. Egy másik országba kell menekülniük a hazájukban zajló szörnyűségek miatt, a másik országban pedig egy másik nyelvet kell elsajátítaniuk. Azzinak új iskolát kell kezdenie, és ahogy egyre jobban megtanul angolul, úgy szerez egyre több barátot is. Ám egyvalakit nagyon hiányol – a nagymamáját. Az illusztrátor-szerző korábban menekült családokkal dolgozott, a könyvben saját élményeit írta meg. Könyvét az Amnesty International is jóváhagyta.
Jeannie Baker kettő az egyben képeskönyvében egy Ausztráliában és egy Marokkóban élő kisfiú mindennapjait követhetjük. Két nagyon különböző kultúra elevenedik meg a lapokon, a zsúfolt autóutaktól a forró sivatagig.
A 8-13 éveseket szólítja meg Frank Cottrell Boyce varázslatos meséje, az Unforgotten Coat. Két mongol menekültgyerek próbál boldogulni egy liverpooli általános iskolában, ám egy napon egyikük családját kiutasítják az országból.
Elizabeth Laird Oranges in No Man's Land című kötetében a tízéves Ayeshával ismerkedhetünk, aki Beirutban él nagymamájával és két öccsével. Édesapja elhagyta Libanont, édesanyja pedig egy bombatámadásban vesztette életét. A város kettészakadt a polgárháborúban, a tiltott területekre pedig csak tankok és állig felfegyverzett katonák merészkednek. Mikor a nagymama megbetegszik, Ayesha úgy dönt, ő is nekivág a senki földjének, hogy eljusson az orvosig, aki az ellenséges területeken lakik.
Kiskamaszoknak is szól Marjane Satrapi képregénye, a Persepolis, ami már magyarul is olvasható. A kétkötetes képregény egy lázadó iráni kislány mindennapjairól mesél, akire végül Ausztriában talál rá a kamaszkor, ám ő mégis úgy dönt, felnőttkorát hazájában éli le. Satrapi történetéből animációs film is készült, ami a 60. Cannes-i Filmfesztiválról a zsűri nagydíját hozta el.
Deborah Ellis The Breadwinner című regénye Afganisztánba kalauzol. A tálib jogok szerint a nők egyedül nem hagyhatják el a házat, Parvana apukáját azonban tálib fegyveresek hurcolják el. A kislány nővérével és édesanyjával gyakorlatilag a saját házuk rabja lesz, élelem, és élelemszerző férfi híján pedig az életük is veszélybe kerül. A bátor Parvana úgy dönt, fiúnak álcázza magát, hogy megmentse családját a biztos éhhaláltól.
+ 2 magyar példa
Emilnek hívják azt a roma kisfiú, aki hatalmas szívével és ügyes kezével segít Zinkának és Hugónak, hogy A rejtélyes üzenet küldetését sikerrel teljesítsék. A könyvet D. Tóth Kriszta, Gál László és Hitka Viktória jegyzi, akik a történettel az UNICEF üzenetét tolmácsolják a kicsiknek toleranciáról, összetartásról, szájbarágás nélkül.
Bár Erdős István Rajkójának főszereplője nem roma, mégis muzsikuscigányok nevelik. „(…) fontos könyv, már csak azért is, mert kulcspozícióba, aktív státuszba emel egy korábban csak marginálisan megjelenített társadalmi csoportot, pontosabban ennek tagjait (érdekes párhuzam egyébként, hogy az Aprótörpe indiánokbanugyancsak egy kisebbség tagjai válnak főszereplővé)” – írtuk kritikánkban az ifjúsági regényről, amiről elsőre Szaffi jutott az eszünkbe.