Milyen könyvektől lett Barack Obama az, aki?

.:nlp:. | 2009. január 23. |

"Honnan jött ez az ember, Barack Obama?" - teszi fel a kérdést José Saramago, a 86 éves Nobel-díjas író blogjában. Ez a kérdés foglalkoztatja az egész világot. "Nem azt kérdezem, hol született, kik a szülei, milyen tanulmányokat végzett, miket tervezett saját maga és családja számára. Mindezt többé-kevésbé tudni lehet" - írja Saramago. "Amikor azt kérdezem, honnan jött Obama, zavart megdöbbenésemnek adok hangot: ebben a minden szempontból cinikus, kétségbeejtően sötét, borzalmas időszakban, amelyben élünk, hogyan születhetett egy ember (egy férfi, de lehetne nő is), aki felemeli a hangját, hogy értékekről, személyes és kollektív felelősségről, a munka tiszteletéről és elődeink emlékéről beszéljen. (...) Ezekre a fogalmakra, melyek valaha egy jobb, emberséges társadalom építőköveit képezték, a hatalmasságok hosszú időn keresztül megvetéssel tekintettek, még azok is, akik mától (higgyék el) sürgősen köpönyeget váltanak, és vele együtt skandálják majd: 'Én is, én is'. (...) A világ lehet jobb, mint amilyenben látszólag élni ítéltettünk. Obama valójában azt mondja nekünk, hogy más világ is lehetséges. Sokan hosszú ideje mondjuk ezt. Talán itt az ideje, hogy megegyezzünk a hogyanban. Hogy nekilássunk."

Barack Obama minden gesztusa szimbolikus, tudni kell róla, milyen zenét hallgat, mit olvas, milyen filmeket néz, melyek a kedvenc festményei. A francia Le Figaro szerint az Amerikai Egyesült Államok új elnökének eklektikus ízléséből annyit már sejteni lehet, hogy olyan személyiség, aki kötődik afroamerikai gyökereihez, és igazán szereti az irodalmat. Sehova nem megy az iPodja nélkül, zenei ízlése változatos, szereti a rock'n'rollt, a jazzt, a hiphopot, az abszolút idol számára Stevie Wonder, olvasható egy júniusi interjúban a Rolling Stone magazinban. Az angol The Telegraph szerint Obama kedvenc festménye a sokat sejtető című "A remény" George ­Frederic Wattstól (1817-1904).


George ­Frederic Watts: A remény

Végre olyan elnöke lett Amerikának, sóhajtanak fel sokan megkönnyebbülve, aki szeret olvasni. A New York Times kritikusa, Michiko Kakutani Obama interjúi alapján összesítette, milyen könyvek tették Obamát azzá, aki.

Barack Obama Facebook oldaláról tudni lehet, hogy kedvenc könyvei közül elsőként a Salamon-éneket említi (magyarul a Magvetőnél jelent meg 1986-ban Molnár Katalin fordításában) Toni Morrisontól, az 1993-ban Nobel-díjat kapott afroamerikai írónőtől. Az 1977-ben megjelent regény az Egyesült Államokba hurcolt fekete nép eredetéről, identitáskereséséről és a rabszolgaságról mesél egy lüktető bolyongás történetén keresztül. Kamaszként az ismert fekete szerzők (James Baldwin, Langston Hugues, Ralph Ellison, Richard Wright, W.E.B. Du Bois) műveit falta, majd - az egyetemen, jogi tanulmányai közben - Nietzsche és Szent Ágoston írásaihoz fordult. Minden könyv inspirálta, mindenhonnan merített valamit.

Néhány a világlátását meghatározó művek közül: a Moby Dick Herman Melville-től; Shakespeare tragédiái; az 1000 oldalas Martin Luther King-életrajz (Parting the Waters Taylor Branch-től); a Gilead az amerikai Marilynne Robinsontól, amely egy lelkészcsalád története az amerikai polgárháború idejéből; az esszéíró, költő, unitárius lelkész Ralph Waldo Emerson esszéi, aki a transzcendentalista mozgalom vezetője volt a XIX. század elején; Abraham Lincoln írásai; Lessingtől Az arany jegyzetfüzet; Gandhi visszaemlékezései. Na és természetesen a Biblia.


Martin Luther King

A költészet, az irodalom felé tett szimbolikus gesztus Barack Obama beiktatási ünnepségén is kiemelt fontosságot nyert: miután az új elnök letette esküjét és elmondta beiktatási beszédét, Elizabeth Alexander költő, az afroamerikai irodalom szakértője elszavalta ez alkalomra írott versét. Az amerikai elnöki beiktatási szertartások történetében nem először fordult elő, de nem is túl gyakran, hogy költőt kérjenek fel a részvételre. Kennedy 1961-es beiktatásán Robert Frost szavalta a "The Gift Outright" című megható költeményét, 1977-ben James Dickey mondta el a "The Strength of Fields" című versét Jimmy Carter beiktatási ünnepségén, 1993-ban a fekete költőnő, Maya Angelou szavalt Bill Clinton elnöki eskütételénél, 1997-es újraválasztásakor pedig Clinton Miller Williamst kérte fel. Elizabeth Alexander felkérése természetesen nem maradhatott visszhang nélkül, a TV5.org Stephen Youngot, a Költészet Alapítvány (Poetry Foundation) elnökét idézi: "Az, hogy egy költőt kér fel a beiktatási szertartásra, Obama elnök szellemi nyitottságát szimbolizálja olyan gondolatok, eszmék felé, amelyek nem feltétlenül mindennaposak ebben az országban." Young hozzáteszi: "Elizabeth Alexander hosszú ideje magyarázza, hogy a költészet a nyelv pontos használatát jelenti, valamit, ami hiányzott kormányzatunk elmúlt éveiből." A költőnő, akit nemrég tüntettek ki munkásságáért, amely "hozzájárul az amerikai társadalom faji kapcsolatainak javulásához", elismerte a feladat nehézségét. "A versnek feladata van. Egy különleges történelmi pillanatot kell felidéznie" - mondja Alexander.

Az amerikai költők lelkesedését Obama iránt azonban nem csupán ez az egyetlen gesztus, Alexander felkérése magyarázza: novemberben, néhány nappal győzelme után a megválasztott elnök kezében egy antillai költő, Derek Walcott verseskötetét látták. Alexander szerint "a költők el sem akarták hinni, hogy néhány nappal megválasztása után időt szakított olyan versek olvasására, melyeket a világ egy bizonyos területének egyik legnagyobb költője írt. Ami annyit jelent, hogy nincs felfogásában semmi nacionalizmus a legfontosabb műalkotásokat illetően".


Kép forrása itt


Obama megemlítette azt is, hogy költői esteket rendezne a Fehér Házban. A művészek talán nem reménytelenül bíznak abban, hogy ez az érdeklődés előnyt jelent majd a művészet számára, miközben az Egyesült Államok azon ritka nyugati államok egyike, amelyiknek nincs kulturális minisztere. Alexander felkérése kapcsán mindenesetre több helyen feltették a kérdést, vajon újra találkozik-e költészet és politika. Egy dolog mindenesetre bizonyos: a költészet történetében ritkán hall, sőt hallgat egy időben ennyi ember a világon egy új verset.

Gyönyörű képek a beiktatásról a Big Picture-ön.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók