Meghalt Ásszija Dzsebár

.konyvesblog. | 2015. február 10. |

assia-djebar_ulla-montan-1.jpg78 éves korában elhunyt Ásszija Dzsebár algériai író, filmes, aki műveiben a muszlim nők életét mutatta be, és akit évről-évre nagy Nobel-esélyesként emlegettek.

Dzsebár Fatima-Zohra Imalajen néven született az algériai Serselben (Cherchell), tanulmányait hazájában és Franciaországban végezte. Egyike volt az első jelentős közéleti szerepet vállaló észak-afrikai arab nőknek, akik, szakítva a férfiközpontú arab-muszlim világnézettel, önálló írói pályát futottak be. Első regénye a La Soif (Szomjúság) 1957-ben jelent meg, novellái és versei mellett összesen több mint 15 regényt írt. A La Soif egy Nadia nevű francia-algériai lányról mesél, aki megpróbálja elcsábítani a barátnője férjét, hogy saját barátját féltékennyé tegye.

Műveivel harcolt a nők egyenjogúságáért, de felelevenítette a távoli és a közelmúlt történelmét, az iszlám körüli harcokat is. Sikerei ellenére az írónő nem tekintette magát jelképnek. "Az egyetlen, amit csinálok, az írás. Minden könyvem egy lépés az észak-afrikai identitás megértése irányába.”  

1977-ben megrendezte a La Nouba des femmes du mont Chenoua (A Chenoua-hegy asszonyainak tivornyájacímű filmet, melyben egy mérnöknő tért vissza Algériába a nyugati emigráció után. A filmért 1979-ben megkapta a kritikusok díját a Velencei Biennálén. Dokumentumfilmje, a huszadik század első felének Nyugat-Afrikájának életét bemutató La Zerda ou les chants de l’oubli (Zerda, avagy a feledés énekeiaz 1982-es Berlinálén a legjobb történelmi filmnek járó elismerést kapta meg.

Mikor 2005-ben első algériai írónőként beválasztották a francia nyelv ápolására alapított akadémia tagjai közé, Jacques Chirac akkori francia államfő kijelentette, hogy a döntéssel a testület "ismét megmutatta, hogy ragaszkodik a sokszínűséghez és a kultúrák  párbeszédéhez". Dzsebár franciául írta a műveit, ez pedig az ArabLit cikke szerint az egyik oka lehetett annak, hogy sosem kapott Nobelt. (Persze hozzátették, hogy az egyiptomi Nagíb Mahfúz sem az anyanyelvén írva nyerte el a díjat) Könyveit több mint 20 nyelvre fordították le, a magyar eddig kimaradt a sorból. 

A jelenlegi francia elnök, François Hollande nyilatkozatában „nagy értelmiséginek” nevezte az írót, akinek műveit arab, francia, berber hatások táplálták. Dzsebár Franciaország, és az Egyesült Államok között ingázott – a New York-i egyetemen tanított francia irodalmat. Temetése szülővárosában lesz a következő héten.

Forrás: AlArabiya, MTI

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.