Meghalt Ásszija Dzsebár

.konyvesblog. | 2015. február 10. |

assia-djebar_ulla-montan-1.jpg78 éves korában elhunyt Ásszija Dzsebár algériai író, filmes, aki műveiben a muszlim nők életét mutatta be, és akit évről-évre nagy Nobel-esélyesként emlegettek.

Dzsebár Fatima-Zohra Imalajen néven született az algériai Serselben (Cherchell), tanulmányait hazájában és Franciaországban végezte. Egyike volt az első jelentős közéleti szerepet vállaló észak-afrikai arab nőknek, akik, szakítva a férfiközpontú arab-muszlim világnézettel, önálló írói pályát futottak be. Első regénye a La Soif (Szomjúság) 1957-ben jelent meg, novellái és versei mellett összesen több mint 15 regényt írt. A La Soif egy Nadia nevű francia-algériai lányról mesél, aki megpróbálja elcsábítani a barátnője férjét, hogy saját barátját féltékennyé tegye.

Műveivel harcolt a nők egyenjogúságáért, de felelevenítette a távoli és a közelmúlt történelmét, az iszlám körüli harcokat is. Sikerei ellenére az írónő nem tekintette magát jelképnek. "Az egyetlen, amit csinálok, az írás. Minden könyvem egy lépés az észak-afrikai identitás megértése irányába.”  

1977-ben megrendezte a La Nouba des femmes du mont Chenoua (A Chenoua-hegy asszonyainak tivornyájacímű filmet, melyben egy mérnöknő tért vissza Algériába a nyugati emigráció után. A filmért 1979-ben megkapta a kritikusok díját a Velencei Biennálén. Dokumentumfilmje, a huszadik század első felének Nyugat-Afrikájának életét bemutató La Zerda ou les chants de l’oubli (Zerda, avagy a feledés énekeiaz 1982-es Berlinálén a legjobb történelmi filmnek járó elismerést kapta meg.

Mikor 2005-ben első algériai írónőként beválasztották a francia nyelv ápolására alapított akadémia tagjai közé, Jacques Chirac akkori francia államfő kijelentette, hogy a döntéssel a testület "ismét megmutatta, hogy ragaszkodik a sokszínűséghez és a kultúrák  párbeszédéhez". Dzsebár franciául írta a műveit, ez pedig az ArabLit cikke szerint az egyik oka lehetett annak, hogy sosem kapott Nobelt. (Persze hozzátették, hogy az egyiptomi Nagíb Mahfúz sem az anyanyelvén írva nyerte el a díjat) Könyveit több mint 20 nyelvre fordították le, a magyar eddig kimaradt a sorból. 

A jelenlegi francia elnök, François Hollande nyilatkozatában „nagy értelmiséginek” nevezte az írót, akinek műveit arab, francia, berber hatások táplálták. Dzsebár Franciaország, és az Egyesült Államok között ingázott – a New York-i egyetemen tanított francia irodalmat. Temetése szülővárosában lesz a következő héten.

Forrás: AlArabiya, MTI

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.