Induljon a hét egy ifjúsági pszichothrillerrel, a Harmadik Birodalom kultúrtörténetével és egy Ausztráliába elszármazott magyar holokauszt-túlélő visszaemlékezéseivel.
Sarah Pinborough: 13 perc
Sarah Pinborough: 13 perc
Fordította: Tomori Gábor, 21. Század, 2018, 400 oldal, 3990 HUF
„Azt mondják, tartsd közel a barátaidat, az ellenségeidet pedig még közelebb. De egy tinédzser lány nehezen tesz különbséget a kettő között..." Tasha, az iskola szupernépszerű királynője nem emlékszik, hogy került a jeges vízbe, de abban biztos, hogy nem baleset, és nem is öngyilkossági kísérlet következményében. Mikor a két legjobb barátja, Hayley és Jenny furán kezd viselkedni, egy régi barátjához, Beccához fordul. Beccával akkor szakította meg a kapcsolatot, amikor népszerűvé vált, ugyanis az okos, de kissé kövér lány már nem mutatott többé jól mellette. A regényből sorozat készült, ami a Netflixen lesz majd látható.
Megjelenés: 2018. február 15.
Moritz Föllmer: A Harmadik Birodalom kultúrtörténete
Moritz Föllmer: A Harmadik Birodalom kultúrtörténete
Fordította: Kurdi Imre, Corvina, 2018, 268 oldal, 3990 HUF
A náci Németország kultúrájában jól megfértek egymás mellett a tömegrendezvények, a radikális nacionalista víziók, valamint a populáris koncertek és filmvígjátékok is. Az „Örömből merített erő” mozgalom elérhetővé tette a nyaralást, sportolási lehetőséget biztosított. Az 1936-os olimpia milliókat vonzott Berlinbe, a reklámok pedig elhitették az emberekkel, hogy a családi ház és a saját autó nem elérhetetlen. A polgári kultúra folyamatossága azonban a rezsim elfogadásához is hozzájárult, és képes volt arra is, hogy legitimálja a holokausztot. Az Amszterdami Egyetem professzora azt vizsgálta, hogy mit jelentett a kultúra 1933-45 között a nemzetiszocialisták, a politikától látszólag távolságot tartók, az antifasiszták és a zsidók számára.
Baba Schwartz: Májusi cserebogár
Baba Schwartz: Májusi cserebogár
Fordította: Saródi Szilvia, Corvina, 2018, 240 oldal, 3499 HUF
A nyírbátori származású Schwartz túlélte a holokausztot, majd megírta élete első húsz évének történetét. A lány a zsidótörvények idején kezdte megismerni a világot, ám a háború elvette tőle a normális élet esélyét. 1944-ben 3000 nyírbátori zsidót hurcoltak Auschwitzba. Édesapját elgázosították, Baba azonban édesanyjával és két lánytestérével túlélte a koncentrációs tábort, és az 1950-es években Melbourne-ben telepedett le. Emlékirata 2016-ban jelent meg Ausztráliában, és február 12-től magyarul is olvasható.
