Ha hétfő, akkor Könyvesblokk, benne friss és ropogós könyvekkel. Ez alkalommal Gaiman skandináv átiratát, Takács Zsuzsa álmok és víziók közt bolyongó hősét, és Carrie Fisher memoárját hoztuk el nektek.
Neil Gaiman: Északi mitológia
Neil Gaiman: Északi mitológia
Fordította: Ballai Mária, Galamb Zoltán, Gálla Nóra, Juhász Viktor, Orosz Anna, Pék Zoltán, Török Krisztina, Agave Könyvek, 2017, 208 oldal, 3280 HUF
Ritka esemény, amikor a világpremierrel egy időben jelenik meg magyarul egy nemzetközileg elismert szerző könyve. Ilyen könyv Neil Gaiman Északi mitológiája is. Gaiman talán az Amerikai istenekkel futott a legnagyobbat, amit csak azért említek most, mert újra a mitológiák világába kirándult, ezúttal a skandináv mondakörbe. A helyzet speciális, hiszen meglévő mítoszokat dolgozott fel és írt át, új keretet és ívet adva a teremtéstől az Istenek Alkonyáig tartó történetfolyamnak. Thor, Loki és Odin karaktereit elsősorban nem a Marvel-képregényekből illik ismerni, még ha Gaiman be is vallja, őt Stan Lee vezette be a világukba. A szerző már a Sandman-képregényekben is szerepelteti a mitológiai karaktereket, ilyen értelemben rendszeresen visszatér műveiben a skandináv mondavilág, amit most végre újraírhatott. Bár az Északi mítoszokban nem egy eredeti Gaiman-történetet kapunk, attól még izgalmas játékra hívja olvasóit, hiszen ez nemcsak újraírás, hanem újraolvasás is. Amikor megkérdezték tőle, mi volt a legkorábbi vágya íróként, annyi válaszolt: ő akart lenni az a szerző, aki megírta A Gyűrűk Urát. A skandináv mitológia újraírásával egészen jó úton jár.
Takács Zsuzsa: A sóbálvány
Takács Zsuzsa: A sóbálvány
Magvető, 2017, 88 oldal, 2490 HUF
Z., a fővárosi értelmiségi, akinek élete több ponton is bizonytalanul rímel megalkotója életére, Gregor Samsa hálószobája helyett a huszadik században, a kommunista Havannában és a magyar egészségügy helyzetében ébred, Weöres Sándor-arcú kiskamaszok, dilettáns takarítónők és hajdani KISZ-vezetők között. Takács Zsuzsa hőse álmok és víziók (sőt: hallucinációk) közt bolyongva reflektál kortárs jelenre és nem is olyan távoli múltra, az Élet és Irodalom hasábjai helyett ezúttal önálló kötetben. A sóbálvány az egészségügyi határérték alatt maradva adagolja az iróniát, elmerészkedik a groteszk határáig, és rávesz arra is, hogy átgondoljuk a nagybetűs, vagy épp a közzel súlyosbított életet.
Carrie Fisher: A hercegnő naplója - Találkozás önmagammal
Carrie Fisher: A hercegnő naplója - Találkozás önmagammal
Libri, 2017, 244 oldal, 3999 HUF
Karinthy Frigyesnek és Carrie Fishernek sokkal több köze van egymáshoz, mint azt elsőre gondolnánk. Majdnem azonos a monogramjuk, kortalanul viccesek, és egyszer mindketten szembetalálkoztak fiatalkori önmagukkal. A hatvanéves Fishernek nem kellett a Duna-parton sétálgatnia, elég volt elővennie a 19 éves korában, vagyis a Csillagok háborúja forgatása idején írt naplóját. Mindannyiunk Leia hercegnője, akiből még a halála után is mémet, sőt feminista ikont varázsoltak, emlékeztetve a patriarchátust, hogy a nők helye nem a konyhában, hanem az ellenállásban van, kendőzetlenül, de nagyon szórakoztatóan mesél függőségről, sikerről és Harrison Ford meztelen testéről, és közben egyáltalán nem törődik azzal, hogy mit gondolnak róla mások.
