Az Éjvadászok a bizonyíték, hogy George R.R. Martin fantáziája jóval túlnyúlik a pszeduo-középkoron, a Csipkerózsikák egy ősi mesetoposzt vesz alapul, a csavart ugyanakkor nem ez, hanem az apa-fiú szerzőpáros adja, az Irány Szibériában pedig Per Petterson megint megmutatja, mennyire avatott ismerője az északi léleknek. Mutatjuk részletesen.
George R.R. Martin: Éjvadászok
George R.R. Martin: Éjvadászok
Fordította: Benkő Ferenc, Farkas Veronika, Galamb Zoltán, Kiskádár Tamás, Török Krisztina, Agave Könyvek, 2018, 304 oldal, 3780 HUF
Mi történik, ha egy csapat tudós az általuk ismert világ legszélére merészkedik? Az Éjvadász nevű hajó legénységével például ez: egy idegen faj után kutatnak a világűrben, mely immáron nem pusztán a legendákban bukkan fel, létezésére sokkal konkrétabb nyomok is utalnak. Útjuk során a legénység tagjai egyre nyugtalanítóbb dolgokat tapasztalnak, melyek eredői nem feltétlenül csak az űrhajón kívül keresendők. Az Éjvadászok jó pár évvel a már jól ismert pszeudo-középkori Martin-saga előtt jelent meg angolul, most pedig a Syfy készített belőle sorozatot. Az Agave kiadásában új fordításban olvasható, egy kisregénnyel és négy novellával együtt, melyek korábban még nem jelentek meg magyarul.
Stephen King és Owen King: Csipkerózsikák
Stephen King és Owen King: Csipkerózsikák
Fordította: Dranka Anita, Európa Könyvkiadó, 2018, 705 oldal, 5499 HUF
Mi történne, ha egy nap nem ébrednének fel a nők? Valami ehhez hasonló motoszkált Owen King fejében, és annyira nem hagyta nyugodni, hogy gyorsan meg is vitatta az apjával. Ez önmagában nem lenne annyira érdekes, csakhogy a papát Stephen Kingnek hívják, akit úton-útfélen elárasztanak horror-ötletekkel, ám a fiáé kivételesen még tetszett is neki. És ha már tetszett, közösen bele is vágtak, a regényhez pedig, amiről az ifjabbik King állítja, hogy nem horror, az egyik legrégebbi mesetoposzt használták fel. Valamikor a jövőben az alvó nőket beburkolja egy ismeretlen fehérjéből képződő hártya: ha a Csipkerózsikákként alvó nőket felébresztik, állatiasan vadak és erőszakosak lesznek, alvás közben viszont egy olyan világba jutnak, ahol harmónia uralkodik. Persze mindig akad egy kivétel – a kérdés csak az, hogy a többség mihez kezdjen vele. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, hamarosan elszabadul a pokol.
Per Petterson: Irány Szibéria
Per Petterson: Irány Szibéria
Fordította: Patat Bence, Scolar Kiadó, 2018, 238 oldal, 3750 HUF
Északon, ahol még a tenger is befagy, egy fiatal lány arról álmodik, hogy Szibériába fog utazni. Bátyja, Jasper viszont inkább melegebb éghajlatra menne, Marokkót szemelte ki. A két testvér egymásra van utalva, mivel nem éppen könnyű családba születtek: anyjuk szigorú, keresztény asszony, apjuk sikertelen asztalos, nagyapjuk pedig egy nap véget vet saját életének. A nehézségek és a – szó szerint és átvitt értelemben is – hideg légkör azonban csak erősíti a kötődést a testvérek között. Fantáziájukkal kiszínezik a körülöttük lévő kopár környezetet, és vágyaikat dédelgetve egy jobb világról álmodoznak. Történetük elbeszélője az idős nő, aki az egykori fiatal lányból lett. Ő idézi fel a második világháború alatti nehéz időket: csak tizennégy és fél éves volt, amikor a nácik megszállták Dániát.
