Szokásos heti könyvesblokkunkban minden hétfőn ajánlunk néhány új könyvet és friss megjelenést, hogy ne maradj le semmiről. Ezúttal egy rejtélyekkel teli ifjúsági regényt, egy újrakiadott klasszikust, és egy Európán átívelő kalandregényt hoztunk el nektek.
Lucinda Gray: Az aranykalitka
Lucinda Gray: Az aranykalitka
Fordította: Lami Judit, Menő Könyvek, 2017, 270 oldal, 2990 HUF
A tizenhat éves Katherine Randolph egy virginiai farmon nő fel, így el sem lehetne képzelni számára távolabbi világot az angliai Walthingham-birtoknál. Öröksége folytán azonban belecsöppen az 1820-as évek angol elitjébe, és még arra sem jut ideje, hogy ezt megszokja, amikor bátyja rejtélyes körülmények között meghal. Képtelen elfogadni, hogy baleset történt, majd a következő tragédiát sem. Furcsa látogatók kezdik zaklatni a ház lakóit, és főhősünk számára is egyre több sötét összefüggés rajzolódik ki. Vajon Katherine képes megőrizni ép elméjét, és nem roppan össze, mielőtt rájönne az igazságra?
Szabó Magda: Katalin utca
Szabó Magda: Katalin utca
Jaffa Kiadó, 2017, 228 oldal, 3490 HUF
A Jaffa folytatja Szabó Magda életművének kiadását, 2017 első kötete a Katalin utca, melyről írója azt állította egyszerre valóság, egyszerre jelkép. A Katalin utca egy csendes budai utca, ahonnan a Dunára látni. Itt él három szomszédos házban három baráti család: a fogorvosék lányukkal, Henriettel, az özvegy őrnagy házvezetőnőjével és fiával, Bálinttal, és a kiváló tanár feleségével meg két lányával, Irénnel és Blankával. A gyerekek nem csak játszótársak, bonyolult és ellentmondásos szálak fűzik össze őket. Mint jelkép, a Katalin utca az ártatlan és romlatlan gyermekkor, a bűntelen ifjúság szimbóluma. Ezt az idilli világot rombolja szét a történelem, a Horthy-korszak, majd a háború durva valósága, amelyben elsüllyed ház, utca, ország, minden nemes emberi érzés, még a szerelem is. Akik mindezt túlélik, azok is kiűzetnek a Paradicsomból, mert vétkeztek, mert nem álltak ellen a Gonosznak. Már csak álmaikban térhetnek vissza a Katalin utcába, mert nem volt bátorságuk megtenni azt, amit meg kellett volna tenniük. A Katalin utcában már csak az élők közé vissza-visszalátogató halottak vannak otthon, akik emlékeikből újraépítik a múltat, de boldogok ők sem lehetnek, hiszen nincs átjárás az élők és a holtak világa között.
Steve Berry: Veszedelmes hazafiak
Steve Berry: Veszedelmes hazafiak
Fordította: Lantos István, GABO Kiadó, 2017, 473 oldal, 3990 HUF
Az amerikaiak az alkotmány 16. kiegészítése alapján fizetnek jövedelemadót. De mi van, ha ez a kiegészítés problémás? Olyan titkok derülnek ki, amelyek megkérdőjelezik több évtizednyi adóbehajtás jogosságát? Valójában meglepő igazság rejlik a lehetőség mögött. Cotton Malone, az igazságügyi minisztérium hírszerző szervezetének, a Magellán Ügyosztálynak egykori ügynöke már nyugdíjas, és antikváriuma van Dániában. De amikor régi főnöke, Stephanie Nelle arra kéri, hogy kövessen egy észak-koreai gazembert, aki esetleg hozzájuthatott a pénzügyminisztérium néhány titkosított iratához – amelyekkel akár még térdre is lehetne kényszeríteni az Egyesült Államokat –, Malone belekerül egy szédítő, 24 órás hajszába, amely Velence csatornáinál kezdődik, és Horvátország hegyei között ér véget. A regényben feltűnik Franklin Roosevelt, Andrew Mellon, egy titokzatos festmény, amely a Nemzeti Művészeti Galéria falán függ, valamint elképesztő dolgokat lehet megtudni az egydolláros bankjegyről. Steve Berry egy kalandos történetet mesél el – 90 százalék tény, 10 százalék izgalmas feltételezés –, amely azt a veszedelmes kérdéskört járja körül: mi van, ha a szövetségi jövedelemadó törvénytelen?
