A Német Könyvkereskedés Tőzsdeegyesületének hála 1949 óta évről évre újra belevethetjük magunkat a Frankfurti Könyvvásár irodalmi özönvízébe. Most röviden megpróbáljuk bemutatni a világ legnagyobb és legtekintélyesebb könyves mustrájának történetét.
Az egyik első fénykép a könyvvásárról, 1955-ből (forrás: Frankfurter Buchmesse website)
Idén hatvanadik alkalommal, október 14-én kerül sor az ünnepi megnyitóra, amelyet többek közt a német külügyminiszter, dr. Frank-Walter Steinmeier, dr. Abdullah Gül, Törökország köztársasági elnöke és Orham Pamuk, Nobel-díjas író gazdagít jelenlétével és beszédével. Ahogy az a díszvendégek névlistája is sejteti, az idei vendégország és egyben a kiállítás kulturális zászlóvivője Törökország lesz.
A kiállítás története egyébként egészen Guttenbergig nyúlik vissza, aki a Frankfurttól néhány kilométerre található Mainzban forradalmasította a könyvnyomást. Utána nyomdászkollégái Frankfurtot jelölték ki a kéziratokat leváltó nyomtatott szövegek eladási centrumának. A törökök már abban a korban is aktívan részt vettek Európa kulturális átalakításában, bár az talán mégiscsak kissé eltér az idei könyvvásár elképzeléseitől.
Az egyik első színes fotó, ami a vásáron készült
A szervezők fontosnak tartják, hogy ne csak az az évi díszvendégre terelődjön a figyelem, hanem már a következő év kiemelt országa is teret kapjon. Így már a tavalyi könyvvásár alatt is, amikor Katalónia volt a díszvendég, törekedtek arra, hogy közelebb hozzák a török könyvpiacot és irodalmi életet a látogatókhoz, egyengetve az utat az idei „Törökország minden színben” mottónak. Természetesen, a következő évek díszvendégei - egészen 2011-ig - is biztosak már, így tudjuk, hogy jövőre Kína, 2010-ben Argentína, 2011-ben pedig Izland lesz a középpontban a frankurti könyves mustrán. Az izlandi részvétel igencsak meglepte a világ irodalmi közvéleményét februárban, mivel egészen addig kész tényként kezelte mindnenki, hogy Finnország lesz a 2011-es díszvendég. A finnek hosszú évek óta lobbiztak a megtisztelő cím elnyerésére. Jürgen Boos, a könyvvásár igazgatója a hivatalos és kellőképp diszkrét diplomáciai magyarázat - "az izlandiak még régebb óta pályáztak, mint a finnek" - után azért elismerte, hogy a kedvezőtlen döntésben az is közrejátszott, hogy a Nokia februárban bezáratta a németországi Bochumban található gyárát. Magyar szempontból a könyvvásár az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb nemzetköi seregszemle, ahol a magyar könyvkiadók és szerzők megmutathatják magukat. 1999-ben Magyarország volt az első a kelet-közép-európai államok sorában, amely díszvendégként vehetett részt a vásáron. A főszereplő ország pavilonját a statisztikák szerint akár 10-12 ezren is felkereshetik naponta.
