A Rotary idén immár negyedik alkalommal adja át a Rotary Irodalmi Díjat. Az elmúlt év irodalmi termése alapján a szakmai zsűri Böndör Pál, Lovas Ildikó, Horváth Péter, Nádas Péter, Varga Mátyás, Tóth Krisztina, Buda Ferenc és Rakovszky Zsuzsa művei közül fogja kiválasztani az idei győztest.
A díj biztos anyagi hátterének megteremtése érdekében megalakult RID Társaság a hazai irodalomszerető közönségen kívül a külföldön élő magyarokat is megszólítja. A civil összefogás eredménye, hogy 2011. november 23-án már saját gyártásban készül televíziós felvétel a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermében rendezendő ünnepélyes díjátadóról, amit még idén műsorra tűz a közszolgálati televízió. Az elmúlt év irodalmi termése alapján a szakmai zsűri az alábbi - ábécésorrendben következő - műveket ítélte a legjobbnak, ezek közül fogják kiválasztani azt a hármat, amely közül végül kikerül a 2011-es Rotary Irodalmi Díj győztes kötete november 23-án.
Böndör Pál: A holdfény árnyékában, Regény (Nyitott Könyvműhely)
Újvidéki válságköltészet, tudatfolyam-monológ, keserű-ironikus látlelet napjaink külső és belső, mindinkább életformává váló válságáról. Szubjektív önvallomás elegáns, cinizmussal fűszerezett humorral, a mögötte lappangó kétségbeeséssel. Utazás egy sosemvolt városba (mert ez egy álombéli, sosemvolt, sokszor lidérces Újvidék); tehát önmagunkba, korunkba, – utazás az élet percein át a halál felé. Vallomás a kisebbségi létről, a rajtunk átfolyó időről, az Ottlik-i „határon élés” fogalmának újradefiniálása.
Lovas Ildikó: A kis kavics, Regény (Kalligram )
A regény két főszereplője Kozma Léni, a szabadkai tanárnő és Leni Riefenstahl, a hitleri propaganda-gépezet tehetséges dokumentumfilm rendezője, a „két kis kavics”, ahogy magukat nevezik, nevezték. De valóban kis kavicsok vagyunk-e a történelem fogaskerekei között, s ha igen, akkor meg tudjuk-e akasztani a kerekek forgását, vagy összemorzsolódunk közöttük? Talán ez a fő kérdése a regénynek, de még több érdekes kérdést is fölvet: a negyvenfelé közeledő szingli nő helyzete egy vidéki kisváros tanári karában, vagy, hogy gyilkosság áldozata-e az iskola padlásán talált hulla, vagy öngyilkosság történt? Lovas Ildikó korábbi, Spanyol menyasszony c. regénye már az első Rotary Irodalmi Díj 8-as listáján is szerepelt 2008-ban.
Horváth Péter: Bogárvérrel, (Áltörténeti) - Regény (Noran Libro)
Horváth Péter regényének főhősét 1485-ben, tizenkét éves korában keresztelik meg, innen indul a cselekmény. Az előzményeket is elmondja a regényhős, de a fontosabb dolgok csak ezután következnek. A regény tehát Mátyás király uralkodásának késői korszakában játszódik; a szereplők nagy várakozással gondolnak az igazságos király halálára, és az őt követő uralkodóra. Még Selmec bányászvároska lakói is belekeverednek a történelembe, titkos események vannak a háttérben, amelyek Corvin János vagy Ulászló cseh király érdekében szövődnek. – Nem történelmi regény, bár sok történelmi utalás van benne, de a történetek egészen máig, saját korunkra mutatnak. Például a főszereplőitás nélküli írói fogás.
Nádas Péter: Fantasztikus utazáson, Esszék (Jelenkor)
Nádas Péter 2006 és 2010 között, a magyar modernizáció „harmadik nagy kísérletének” csődje idején, erről a csődről, a csőd sajátosságairól, a csődre adott reflexióinkról, reakcióinkról írta új esszékötetének darabjait. Abban, ahogy Nádas Péter a helyzetre, s a hozzá való viszonyunkra tekint, ahogy azt feltárja és értelmezhetővé teszi, van valamilyen engesztelhetetlen és megtéveszthetetlen tárgyilagosság, érzéki egzaktság. A nyelv mestere s a gondolkodás mérnöki precizitása együtt. Ő alighanem azt mondaná, ez a fényképész, sőt a fényképezőgép tekintete. Talán igaza is volna. Mindenesetre olyan dolgot tesz láthatóvá, nagy erővel, részletekig pontosan, kikerülhetetlenül, a maga botrányos mivoltában, ami és ahogy eddig semmilyen nézőpontból nem volt látható.
Varga Mátyás: parsifal, parsifal, Versek (Magvető Kiadó)
Már előző kötetét olvasva (Hallásgyakorlatok) azt éreztük, hogy itt valami egészen különleges, finom, rejtőzködő, de nagy (a kimondhatóság és a befogadhatóság lehetetlenségével küszködő) költészettel van találkozásunk. Olyan én-központú költészettel, amelyben az én szemérmesen rejtőzik, mégis mindent meghatároz. A jelentéktelen válik jelentőssé – nem azért, mert a költő „fölstilizálja”, hozzáokoskodja, hanem -, mert eleve benne van a jelentőség. Ezek a versek fájnak és elragadtatnak egyszerre. Varga Mátyás versvilága szűk és tág: mint a test univerzuma. S azon belül is kitüntetett helyük van a sebeknek, forradásoknak, szagoknak. A sebek szakrálisak is, erotikusak is: ”a sebek furcsa erotikája”. Egyszerre szemérmes és szókimondó. Szerzetes tanár – mondhatnánk a szemérmességre, de ne mondjuk, mert a foglalkozásnak nála sincs több jelentősége, mint mondjuk, Virág Benedeknél.
Tóth Krisztina: Pixel (Magvető Kiadó)
Az eredetileg költőként induló Tóth Krisztina második komolyabb kísérlete ez a kötet a fikciós széppróza területén, és ahogy költészetének érettebb szakaszában, ugyanúgy immár rutinos prózaíróként is rendkívül tudatos, írói lépéseit előre eltervező-kiszámító alkotónak mutatkozik. Ez nem pusztán egy-egy szöveg megformálását jelenti, hanem az alkotópálya szakaszait átlátó-megtervező művészi idea, elképzelés is ott munkál a művek mögött. Az új novelláskötet fényében előző prózakötetei (tárcanovellák gyűjteményei) is mintha a felkészülést, az előkészületet szolgálták volna erre a könyvre. Nem csoda tehát, hogy a Pixel című kötet első síkján jelentkező rendszert (a testrészek, testtájékok szövegképző motívummá emelését), ha nem is felülírják, de finoman átrajzolják, kibillentik a szövegek szekundér ismétlődései: egy szereplő sorsának, történetének újbóli, esetleg megváltozott nézőpontból vagy idősíkból bemutatott felidézése egy későbbi elbeszélés részletében.
Buda Ferenc: Világ, világom, Önéletrajzi regény (Holnap Kiadó)
A kiváló költő hetvenedik évében kezdte el írni önéletrajzi regényét(?), élet-helyzeteit(?), vallomását szüleiről, családjáról, az általa is megélt hét évtized magyar történelméről. Mégis távolságtartó, pontos leírása az eseményeknek, vagyis nem afféle „költői próza”; leginkább Illyés Gyula Puszták népe c. könyvét juttatja az értő olvasó eszébe.
Rakovszky Zsuzsa: VS, regény (Magvető Kiadó)
A VS Rakovszky Zsuzsa harmadik regénye. A történet adott: Vay Sarolta/Sándor igazán különleges életrajza. Az 1859-1916 között élt, vagyonát vesztett, a kor tipikus dzsentri életformáját folytató grófnő írásaiból próbál megélni, újságíró, költő, publicista lesz, majd egy ideig ügynökösködik. Valójában azzal válik korának megkülönböztetett figyelmére számot tartó figurájává, hogy férfi identitással él. Eleinte Sarolta, később Sándor, vagy más álneveken publikál. A férfi tudat nemcsak írásait, de viselkedését, öltözködését, szokásait, életformáját is meghatározza. Nem lázadásként, feltűnéskeresésből hord férfiruhát, hanem meggyőződésből, mely olyannyira erős, hogy kétszer meg is nősül – igaz, álpap előtt. Rakovszky két hónapot, (1889. nov. 1. – dec. 29.) és tizenkét év múltán egyetlen napot (1901. okt. 5.) ragad ki hőse életéből. A kiemelés zseniális, Vay Sarolta döntő fordulóponton: ahonnan hátra és előre is belátható az egész életpálya; börtönben, helyesebben vizsgálati fogságban van. A regényszerkezet, ahogy a regényidő megválasztása is, briliáns. Rakovszky kiváló érzékkel szólaltatja meg a 19. századvégi irodalmi nyelvet, igazi Jókai-figurákkal találkozunk a regényben. Egyetlen vonatkozásban realista, hősének lélekrajzában. Nagyon pontosan ábrázolja a transzszexualitás – genetikai eredőit leszámítva – kialakulását, eluralkodását, működését egy rendkívül okos, művelt, más tekintetben még józannak is mondható személyiségen. Megragadja azt a hajszálvékony fonalat, ahol a szexuális irányultság majdnem bűnözésbe csap át, de még megmarad a következményekkel számolni nem tudó vétlen vétkesség oldalán.
A Rotary Irodalmi Díjról
A Rotary Irodalmi Díjat a Budapest-Tabán Rotary Club alapította 2008-ban. Az elismerésben az a könyvhéttől-könyvhétig, magyar nyelven megjelent, eredeti irodalmi alkotás - regény, novella, verseskötetet -részesülhet, amely magas irodalmi értékén túl, leginkább kifejezi a Rotary eszmeiségét. A díj nyertese egy emlékplakettet és három millió forintot kap. A díj odaítéléséről kuratórium dönt felkért zsürorok javaslata alapján. A kuratórium elnöke Sumonyi Zoltán költő, író, a Magyar PEN Club elnöke, tagja Gömöri György Londonban élő magyar költő, a Cambridge-i egyetem professzora, és Ilia Mihály irodalomtörténész, a szegedi egyetem professzora.
A zsűri tagjai irodalommal hivatásszerűen foglalkozó, nem könyvkiadóknál dolgozó szerkesztők, kritikusok. A grémium névsora titkos, a felkérés külön-külön történik, így a zsürorok sem tudnak egymásról. A három legtöbb jelölést kapott szerző nevét a rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón hozzák nyilvánosságra, a végső győztes a három jelölt közül kerül ki. A RID költségeit, a Rotary Magyarország, a Rotary Irodalmi Díj Társaság tagjai és az irodalmat fontosnak tartó magánszemélyek, vállalatok adják össze. Sem az Alapítvány, sem a Társaság nem vár és nem fogad el támogatást állami vagy politikai szervezettől. A RID szervezését és lebonyolítását a Rotary Klub Tabán Közhasznú Alapítvány végzi.
A RID 2008 díjazottja: Lator László (Az egyetlen lehetőség – verseskötetet). A RID 2008 Jelöltjei, akik Rotary Elismerésben részesültek: Schein Gábor (Bolondok tornya - verses regény), Závada Pál (Idegen testünk- regény). A RID 2009 díjazottja: Darvasi László (Virágzabálók – nagyregény). A RID 2009 Jelöltjei, akik Rotary Elismerésben részesültek: Boldizsár Ildikó (Királylány születik – mesekönyv), Balázs Attila (Kinek Észak, kinek Dél – történelmi regény). A RID 2010 díjazottja: Szilasi László (Szentek hárfája). A RID 2010 Jelöltjei, akik Rotary Elismerésben részesültek: Ferencz Győző (Szakadás) és Garaczi László (Arc és hátraarc). A RID bekerült a hazai kulturális és társadalmi köztudatba, eseménnyé lett, s az elmúlt négy év alatt a legelismertebb civil irodalmi elismeréssé vált.
A Rotary a világ egyik legnagyobb, több mint 100 éves civil szervezete, 211 ország 34.000 klubjában mintegy 1,2 millió rotarista végez önkéntes, önzetlen munkát és segít, ahol tud. Az ENSZ alapokmányának létrehozásában 49 rotarysta vett részt. Ma is állandó képviselő ül - tanácskozási joggal - a világszervezetben. Tagjai a társadalom és a gazdasági élet minden területét képviselik. Nemzetközi szinten végzett elkötelezettsége a béke és konfliktuskezelés, a gyermekbénulás – a Polio Plus felszámolására 555 millió dollárt gyűjtöttek - , az analfabetizmus elleni harc, s a tiszta víz, az oktatás és az egészségügy minden ember számára elérhető minimális feltételeiért folytatott küzdelem. Jószolgálati tevékenységre az elmúlt 60 évben több, mint 2,4 milliárd USA dollárt fordított, amely összeget a Rotary klubok gyűjtöttek össze támogatóktól. Kiemelt feladata az egyes országokban - a nemzeti projekteken túl - a klubok közvetlen környezetében élő támogatásra szoruló társadalmi rétegek sorsának figyelemmel kísérése, segítése. Tavaly több mint 200 millió USD adományt költöttek a világ rászorulóinak megsegítésére. Magyarországon 1925-ben alakult az első klub. Eszmeisége gyorsan terjedt. Olyan kiváló szakemberek csatlakoztak tagjai sorába, mint Szent-Györgyi Albert. Hazánk - 2007. július 1-je óta - önálló District, 46 klubban 1044 fő vállal jószolgálati feladatokat.
