Kevésbé marad meg a szöveg a fejünkben, ha Kindle-n olvassuk?

.konyvesblog. | 2014. augusztus 22. |

Egy új kutatás szerint a Kindle-n olvasott sztorik kevésbé ragadnak meg az emlékezetünkben, mintha ugyanazt a történetet egy papíralapú könyvben olvastuk volna el.

Egy olaszországi konferencián bemutatott tanulmány szerint ötven embernek kellett ugyanazt az Elizabeth George-novellát elolvasnia. A csoport felének Kindle-n, a másiknak nyomtatott papíron kellett elolvasnia a 28 oldalas történetet, ezt követően pedig az abban előforduló tárgyakról, szereplőkről kérdezték őket.

Egy korábbi vizsgálat már rámutatott, hogy a papírkönyveket olvasók nagyobb empátiát mutattak, és koherensebben állt össze a fejükben a cselekmény, mint azokében, akik ugyanazt a szöget iPaden olvasták. A mostani tanulmányban ugyanakkor a nagy különbség akkor mutatkozott meg, amikor az olvasóknak fel kellett idézniük, hogy mi is történt a novellában. Ezen a téren ugyanis a Kindle-olvasók rosszabbul teljesítettek, például akkor, amikor helyes sorrendbe kellett tenniük az eseményeket.

A kutatást vezető Anne Mangen szerint ennek magyarázata a konstrukcióban keresendő. Ha ugyanis papírkönyvet olvasunk, az ujjainkkal érezzük, ahogy baloldalon nő, jobboldalon pedig csökken az oldalak száma. A haladás tehát kitapintható, ez pedig valahogy segít az olvasónak a szöveg, és így a történet kibontásában.

Korábban egyébként norvég tizedikeseket vizsgáltak, akiknek nyomtatott lapról, illetve pdf-fájlról, monitorról, kellett ugyanazt a szöveget elolvasniuk. Akkor az derült ki, hogy előbbiek sokkal jobban teljesítettek a szövegértési teszteken, mint azok, akiknek a digitális olvasás jutott.

Anne Mangen egyébként egy olyan új kutatási hálózatot vezet, amely a digitalizálás hatásait kutatja. A hosszú szövegek olvasására egyre kevesebb idő jut, a digitalizálás miatt pedig az olvasás sokkal szaggatottabbá és töredezettebbé vált. Ráadásul a digitális eszközök használata negatívan befolyásolhatja az olvasás kognitív és érzelmi aspektusait.

A kutatásoktól azt várják, hogy azok eredményeképp segítséget tudnak nyújtani majd a kiadóknak abban, hogy milyen eszközökön milyen tartalmakat tegyenek elérhetővé, melyek azok a szövegek, amelyeket könnyebb digitálisan olvasni, és melyeknél jobb, ha inkább papíralapon jelennek meg.

Forrás: Guardian

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.