Kevésbé marad meg a szöveg a fejünkben, ha Kindle-n olvassuk?

.konyvesblog. | 2014. augusztus 22. |

Egy új kutatás szerint a Kindle-n olvasott sztorik kevésbé ragadnak meg az emlékezetünkben, mintha ugyanazt a történetet egy papíralapú könyvben olvastuk volna el.

Egy olaszországi konferencián bemutatott tanulmány szerint ötven embernek kellett ugyanazt az Elizabeth George-novellát elolvasnia. A csoport felének Kindle-n, a másiknak nyomtatott papíron kellett elolvasnia a 28 oldalas történetet, ezt követően pedig az abban előforduló tárgyakról, szereplőkről kérdezték őket.

Egy korábbi vizsgálat már rámutatott, hogy a papírkönyveket olvasók nagyobb empátiát mutattak, és koherensebben állt össze a fejükben a cselekmény, mint azokében, akik ugyanazt a szöget iPaden olvasták. A mostani tanulmányban ugyanakkor a nagy különbség akkor mutatkozott meg, amikor az olvasóknak fel kellett idézniük, hogy mi is történt a novellában. Ezen a téren ugyanis a Kindle-olvasók rosszabbul teljesítettek, például akkor, amikor helyes sorrendbe kellett tenniük az eseményeket.

A kutatást vezető Anne Mangen szerint ennek magyarázata a konstrukcióban keresendő. Ha ugyanis papírkönyvet olvasunk, az ujjainkkal érezzük, ahogy baloldalon nő, jobboldalon pedig csökken az oldalak száma. A haladás tehát kitapintható, ez pedig valahogy segít az olvasónak a szöveg, és így a történet kibontásában.

Korábban egyébként norvég tizedikeseket vizsgáltak, akiknek nyomtatott lapról, illetve pdf-fájlról, monitorról, kellett ugyanazt a szöveget elolvasniuk. Akkor az derült ki, hogy előbbiek sokkal jobban teljesítettek a szövegértési teszteken, mint azok, akiknek a digitális olvasás jutott.

Anne Mangen egyébként egy olyan új kutatási hálózatot vezet, amely a digitalizálás hatásait kutatja. A hosszú szövegek olvasására egyre kevesebb idő jut, a digitalizálás miatt pedig az olvasás sokkal szaggatottabbá és töredezettebbé vált. Ráadásul a digitális eszközök használata negatívan befolyásolhatja az olvasás kognitív és érzelmi aspektusait.

A kutatásoktól azt várják, hogy azok eredményeképp segítséget tudnak nyújtani majd a kiadóknak abban, hogy milyen eszközökön milyen tartalmakat tegyenek elérhetővé, melyek azok a szövegek, amelyeket könnyebb digitálisan olvasni, és melyeknél jobb, ha inkább papíralapon jelennek meg.

Forrás: Guardian

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

...

Húsbányászat az űrben és kapitalizmuskritika: Markovics Botond mesél új sci-fi regényéről!

Jó hírünk van: a Flair még mindig nem ért véget!

...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!