A francia képregényszakma szerint egy tehetséges női képregényrajzoló sincs

.konyvesblog. | 2016. január 12. |

miss-fury-page-from-tarpe-mills-miss-fury-anthology-copyright-idw-publishing.jpgA legnagyobb francia képregényfesztivál, az Angoulême Nemzetközi Képregéyfesztivál az előző héten bejelentette a képregényvilág legrangosabb elismerése, a Grand Prix idei 30 fjelöltjét. A jelöltek között egyetlen nő sem volt, pedig néhány nő általában mindig akad a listán. Tavaly már csak egy akadt, Marjane Sartrapi, a díjat pedig csak egyetlen egyszer nyerte nő: 2000-ben Florence Cestac tudott győzni. A képregényszakma elég gyorsan reagált a hírre, és 12 jelölt már jelezte is, hogy köszöni, így nem kíván részt venni a versenyben. A kiesett jelöltek helyét a szervezők 6 nővel töltötték fel, és kijelentették, hogy ennek ellenére mindenki arra szavaz, akire akar. Ezek Franck Bondoux a fesztivál képviseletében egy interjúban azt nyilatkozta, hogy nagyon egyszerű oka van annak, hogy eredetileg nem volt női jelölt a listán, mégpedig az, hogy nagyon kevés tehetséges nő van a szakmában. Bevallotta, hogy a fesztivál szereti ugyan a nőket, de „nem tudja átírni a történelmet”, majd hozzátette, hogy elég csak elmenni a Louvre-ba, ott is elég kevés nőnemű alkotó van kiállítva. Az már elkerülte a figyelmét, hogy ennek történelmi okai vannak, a nők ugyanis nem járhattak egyetemre azokban az időkben, melyeknek művészetét a Louvre reprezentálja, és mivel ez alapfeltétel volt a sikerességhez, így ki sem állították őket a múzeumban. A kényszerűen kihagyott éveket a kortárs művészetben igyekeznek feledtetni.

usawdumm1.jpgA világ legnagyobb képregény-gyűjteményével rendelkező Billy Ireland Képregény Könyvtár kurátora, Caitlin McGurk szerint Bondoux nagyon is téved, mert a nők több mint 100 éve jelen vannak az amerikai képregényvilágban. A huszadik század első felében számos nőiképregényrajzoló dolgozott férfiasnak vagy megtévesztőnek hangzó álnéven, hogy több esélyük legyen a publikációra. Az első női szuperhős, az 1914-ben felbukkanó Miss Fury megteremtője, June Mills Tarpé néven alkotot, de McGurk felidézi az Egyesült Államok első női politikai képregényrajzolóját, Edwina Dummot is, aki jóval a női választójog előtt alkotott. Az olyan underground alkotókról sem felejtkezik el, mint Roberta Gregory vagy Joyce Farmer, és a nyomdokaikban járó alkotókról is megemlékezik, mint például Lynda Barry és Phoebe Gloeckner.

McGurkot leginkább az szomorította el abban, hogy a szakma elfelejtkezik ezeknek a nőknek az érdemeiről, hogy azok az emberek, akik az ilyen elismeréseket osztják, hiányos képesítéssel rendelkeznek, és egyáltalán nincsenek tisztában a történelemmel.

Nem értett egyet a nyilatkozattal Tom Spurgeon, a The Comics Reporter szerzője sem: szerinte elég könnyű lenne átírni a képregénytörténelmet, és ő is azt rója a szervezők szemére, hogy fogalmuk sincs, mi történt a műfajon belül korábban. A fesztivál a kortárs szcénát szeretné feltérképezni, ám Spurgeon szerint a 30-0 elég gyászos olvasta a jelennek. Képregényes körökben szerencsére nem mindenki olyan szűklátókörű, mint Bondoux: a San Diego ComicConon 1988 óta kiosztott Eisner-díjnak, vagyis a „képregényszakma Oscarjának” már 1992-ben női győztese volt. Karen Berger nyerte a díjat a Sandman szerkesztőjeként.

Forrás: Guardian

 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.