Az Egyesült Államokban néhány napja mutatták be a The World of Ice and Fire-t (mi is írtunk róla itt), vagyis a Trónok harca-univerzum képes enciklopédiáját. A New York-i 92Y-ban tartott beszélgetést George R.R. Martin terjengős történelmi sztorizgatásai és kukacoskodó rajongói kommentek jellemezték – de azért szóba kerültek olyan szaftosabb témák is, mint Drogon és Tolkien Smaugjának képzeletbeli összecsapása.
A bemutatóra sokan elmentek és a közönség majdnem olyan heterogén volt, mint egy westerosi nagyváros népessége: a huszonéves krakenes pólót viselő ifjaktól az ötvenes házaspárokig mindenki izgatottan várta, hogy az új könyv rendet tegyen a fejében Westeros történelmét és szerteágazó családfáit illetően. A keményborítós, körülbelül háromszáz oldalas, gazdagon illusztrált könyv ugyanis erre tesz kísérletet. Martin elmondta: ahogy a történet egyre bonyolultabb lett, a barátai és rajongói (köztük Westeros.org szerkesztői, Elio M. García Jr. és Linda Antonsson, akik a kötet elkészítésénél is közreműködtek) egyre többször hívták fel a figyelmét ellentmondásokra és hiányokra a regények tényanyagát illetően. Az enciklopédia ezeket hivatott feloldani, illetve betölteni. A könyvet áttanulmányozva megkapjuk a Martin-féle univerzum történelmi és mitológiai alapját – az író azonban következetesen elhárította azt a felvetést, miszerint a kötet Tolkien A szilmarilokjára hasonlítana, hiszen Tolkiennél maga a mitológia volt a lényeg, minden más csak arra épült rá, nála viszont a regények az elsődlegesek, ez a könyv pedig csak egy plusz adalék.
De vajon a világnak valóban szüksége van egy kötetre, mely többek között IV. Aegon király, a Méltatlan kilenc szeretőjét,+ vagy éppen Zöldkezű Garth nevezetesebb gyermekeit listázza? Nos, a bemutató tanúságai szerint igen: amikor a moderátor véletlenül hibásan mondott egy kronológiai adatot, felháborodott hangok kiabáltak be: „Nem Aeron Targaryanre gondol véletlenül?” „Igen, méghozzá a másodikra!”. Az író nem reagált a közbeszólásokra, később azonban megjegyezte: bár fontosak a puszta tények is, a Trónok harca-regények természetesen nem ezek miatt szórakoztatók. Hiszen annál, amit tudunk, a legtöbbször fontosabb, amit nem tudunk, például: ki Jon Snow anyja? Feltétlenül szükséges emberáldozat ahhoz, hogy kikeltsünk egy sárkánytojást? Mik voltak Robert Baratheon felkelésének előzményei? Magunktól összerakni a mozaikokból a történeteket általában sokkal érdekesebb, mint elolvasni róluk egy száraz összefoglalót. A tények fokozatos adagolása egyébként íróilag komoly kihívást jelent, hiszen így folyamatosan mérlegelnie kell, mi az, amit egy adott könyvben már elmondhat, és milyen információkat akar a későbbi regényekre tartogatni.
A beszélgetés során az is szóba került, vajon miért olyan sikeresek Martin történetei. Az író saját erősségét abban látja, ahogy ötvözi a legendát a banalitással. Regényírás közben próbál úgy eljárni, mint maga a történelem: összekapcsolja egymással a nagy és az egészen lényegtelennek tűnő dolgokat. A könyvek megmutatják, hogy akár egy egyszerű fattyú vagy egy paraszt döntései is képesek befolyásolni a világ másik felén élő emberek sorsát, a legnagyobb birodalmakat pedig legtöbbször nem a hadseregek vagy a különféle értékrendek csatái buktatják meg, hanem olyan egészen prózai dolgok, mint az eladósodás vagy az élelmiszerhiány.
Ebből is látszik, mennyire rajong Martin a történelemért. Nem véletlen, hogy a bemutató a vége felé terjengős sztorizgatásba ment át: Hadrianus császár legionáriusaitól kezdve a középkori francia eretnekekig sok minden szóba került. A The Guardian riportere szerint az író csak ezen a ponton tudta igazán elengedni magát, és felszabadultan beszélni; saját könyveiről szólva végig nagyon óvatosan fogalmazott, és mintha kicsit feszengett volna.
Azért néhány érdekesség és poén A tűz és a jég dala kapcsán is szóba került. Martin például hosszabban elmélkedett arról, mi volna, ha Daenerys legnagyobb sárkánya és a Hobbitból ismert Smaug összetalálkozna egy csata erejéig. „Nem valószínű, hogy Drogon győzne, hiszen ő még egy nagyon fiatal sárkány. Arról nem is beszélve, hogy Smaug tud beszélni, ez pedig intellektuális fölényt jelent” – állapította meg végül. Azt is elárulta: hogy ha Westeroson lenne Martin-ház, az volna a jelszavuk: „Határidő? Milyen határidő?” Az író ezzel arra próbált utalni, hogy regényfolyam két utolsó kötete a rajongók nagy bosszúságra hírhedten lassan készül.
