Irodalmi iszapbirkózás, női sci-fi szerzők és keleti trendek a Transzferen

.konyvesblog. | 2017. szeptember 28. |

Ma veszi kezdetét a Budapest Transzfer Nemzetközi Irodalmi és Társművészeti Fesztivál, melyet immáron kilencedik alkalommal rendez meg a Petőfi Irodalmi Múzeum a Nemzetközi Visegrádi Alap, Budapest Főváros és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A szervezők minden évben egy aktuális témát, művészeti ágat vagy tudományterületet emelnek ki és ezzel az irodalom – elsősorban a kortárs irodalom – kapcsolódási pontjait veszik górcső alá. Idén a jövő kerül fókuszba. A fesztivál kiemelt figyelmet fordít a visegrádi régióra, innen érkezik a külföldi vendégek jelentős hányada és témaként is több program foglalkozik a közvetlen szomszédsággal. A rendezvény honlapján elérhető a teljes program, ezek közül választottunk ki most ötöt.

Lucha Libro / szabadfogású irodalmi birkózás

A Lucha libre a pankráció, a színre vitt birkózás mexikói válfaja, professzionális, maszkos versenyzők erősen stilizált küzdelme, sport, szórakozás és nem utolsósorban színház. A látványsportból egy betű és az állandó harci kellékek részleges megváltoztatásával született a Lucha libro, amelyben írók „párbajoznak” a ringként funkcionáló színpadon in flagranti, s különböző feladatokra válaszul születő szövegeiket élőben kivetítve követheti a közönség. Semmi erőszak, csupa izgalom, show, buli, irodalom, álarc mögé rejtett írói identitások. Résztvevők: szerzők álarcban, álnéven.

Mikor? Szeptember 28. csütörtök 21:00
Hol? Katona/K:antin

Az irodalom, az olvasás és a könyv jövője

Az írásbeliség történészei számos olyan nagy átalakulásról számolnak be, amelyek a kortársak számára egyszerre jelentettek váratlan új lehetőségeket, valamint hordozták magukban a fennálló intézmények és az ezek által megtestesített értékek eltörlésének veszélyét. A napjainkban zajló kulturális fordulat (amelynek a kultúra digitalizációja talán a legfontosabb hajtóereje) nemcsak az irodalom intézményrendszerében dolgozók számára jelent nehezen feldolgozható kettősséget, hanem alapvető kérdéseket vet föl az oktatás és általában a kultúra jövőjét illetően is. Merre tartunk, és hogyan befolyásolják ezek a változások az olvasó életét és az irodalmi élet alakulását? Résztvevők: Fenyő D. György magyartanár; Aleksandra Malecka szerkesztő, kultúraszervező (PL); Nagy Attila olvasáskutató; Olga Pek szerkesztő, kultúraszervező (CZ). Moderátor: Molnár Gábor Tamás egyetemi oktató, az ELTE Irodalmi Szakmódszertani Munkacsoport csoportvezetője.

Mikor? Szeptember 29. péntek 17:00
Hol? PIM

Glukhovsky: Futu.re

A Metró 2033 Univerzum sorozatot jegyző Dmitry Glukhovsky nem egy szobatudós alkat; hat nyelven beszél, újságíróként bejárta a fél világot az Északi-sarktól a csernobili tiltott zónáig. Első könyvét – Metró 2033 – díjazta az Európai Science Fiction Társaság, jogait több mint 20 országban értékesítették, és videojáték is készült belőle. A folytatást – Metró 2034 – a szerző ingyen elérhetővé tette az interneten, és felkért egy ismert előadóművészt elektronikus zenei kompozíció megalkotására a könyv alapján. Magyarul is számos könyve olvasható. A beszélgetésen nem csupán társadalomkritikus disztópiái, de a szerzői jogokról, a szerzői szerepről vallott nézetei is terítékre kerülnek. A szerzővel M. Nagy Miklós szerkesztő-műfordító, az Európa Könyvkiadó igazgatója beszélget.

Mikor? Szeptember 29. péntek 19:00
Hol? PIM

Férfi munka? ̶ Női szerzők a sci-fi világában

Rég elmúltak azok az idők, amikor a science fiction szinte kizárólag a férfiak játszótere volt. Mind az olvasók, mind a szerzők között egyre több a nő, és női szerzőknek ítéltek az elmúlt évtizedekben több neves zsánerirodalmi díjat is. A folyamatot sokan a sci-fi megújulásához és gazdagodásához kapcsolják, mások a hagyományos tematika felhígulását látják benne. De mit adtak a nők a sci-finek, és miért fontos a jelenlétük az irodalom fantasztikus területén is? Résztvevők: Antuza Genescu író, szerkesztő (RO); Varga Bea (On Sai) író; Takács Gábor sci-fi blogger, a moderátor: Kleinheincz Csilla író, szerkesztő.

Mikor? Szeptember 29. péntek 20:00
Hol? PIM

Visegrád és Közép-Kelet-Európa – trendek, network, régió, identitás

Beszélgetés az Y és Z generáció tapasztalatairól és jövőképéről, a legújabb irodalmi trendekről, az irodalom megítéléséről, kulturális, társadalmi szerepéről. Rákérdezünk arra, van-e valamiféle összetartó erő, közös identitás a régióban, hogy milyen szoros (vagy laza) a kapcsolat a négy ország alkotói, kultúraszervezői között, hogy látnak-e regionális trendeket és, hasonló-e az ízlés és hasonlóak-e az olvasási szokások. Hogy működik a könyvpiac, illetve van-e érdeklődés a kiadók és az olvasóközönség részéről a régión belül egymás iránt. Résztvevők: Peter Michalik szerkesztő, Bratislava Book Festival (SK); Nagy Kata költő, a József Attila Kör elnöke; Ziemowit Szczerek író, újságíró (PL); Pavel Zajíc költő, szerkesztő Weles Magazine (CZ). Moderátor: Fehér Renátó költő, kritikus.

Mikor? Szeptember 30. szombat 19:00
Hol? PIM

Még több információért katt IDE!

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!