Ha kapásból megkérdeznénk valakit, mi kell egy romantikus könyv borítójára, akkor nagy eséllyel azt válaszolná, hogy egy szerelmespár meg valami szép háttér, tenger, naplemente, ilyesmi. De mi van akkor, ha az embernek nem egy, hanem évente akár több száz romantikus regény borítóját kell megterveznie? A Kirkus meginterjúvolt egy Tony Horvath nevű művészeti igazgatót (azt sajnos nem sikerült kiderítenünk, hogy a nevén kívül van-e magyar kötődése), aki a torontói Harlequin nevű kiadónak dolgozik. Utóbbi nem kispályás, hiszen az ötvenes évek óta ad ki szerelmes regényeket, és ma már a HarperCollins tagja.
A kiadó a különböző szerzők által írt könyveket olyan sorozatcímek alatt adja ki, mint Ármány, Vágy és Merészség, és havonta 66 (!) könyvet dob piacra. A borítónak természetesen általában is nagy jelentősége van, de ezeknél a könyveknél különösen – Horvath azt mondja, hogy egy könyvborító ugyanúgy működik, mint egy moziplakát, egyetlen képpel mesél el egy történetet.
A cikkből mindenesetre kiderül, hogy a kreatívokkal szemben nem elvárás, hogy elolvassák az összes megjelenés előtt álló szerelmes regényt. A tervezési folyamat ebben az esetben ugyanis úgy történik, hogy a szerzőknek ki kell tölteniük egy űrlapot, amelyen összefoglalják a regény cselekményét, megadnak bizonyos részleteket a szereplőkről, valamint a legfőbb helyszínekről, és megjelölnek legalább három olyan jelenetet, amely szerintük fontos a könyv megértéséhez. Ha a szerzőnek konkrét elképzelése van a szereplők kinézetével, ruhájával vagy frizurájával kapcsolatban, akkor természetesen további javaslatokat is tehet a kreatívok felé.
A borítók nagy részéhez torontói modelleket fényképeznek, és persze ezeket keverik a stockfotós hátterekkel – a kiadó művészeti osztályának Instagram-oldalán nagyon jól végig lehet követni, mi történik, amíg a műtermi fotóból létrejön a szuperromantikusnak szánt borítókép:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Horvath amúgy nemcsak tervez, ő felel a sorozatok egységes kinézetéért is – ennek azért van jelentősége, hogy ha megjelenik egy új könyv, akkor a vásárló a boltban azonnal beazonosíthassa, hogy az a kötet mondjuk a Vágy-sorozat részeként jelent meg. Két sorozat könyveinek a tervezését viszont továbbra is megtartotta magának, hiszen valójában azért választotta ezt a munkát, mert a tervezés, a gyártás, a különböző szakemberekkel való egyeztetések miatt ez a folyamat sosem válik unalmassá, és mindig tartogat számára valami újat.
