Hol ér véget a vers, hol kezdődik a slam?

Hol ér véget a vers, hol kezdődik a slam?

.konyvesblog. | 2014. május 06. |

Fotó: Pereszlényi Erika

A címben feltett kérdésre nem is olyan egyszerű a válasz. Egy internetes kérdőív segítségével (melyről csak annyit tudni, hogy egy eltés diák töltötte fel) most bárki ellenőrizheti tudását.

Szerintetek ez például slam vagy vers?

„Talán a bajusz teszi. Apám valahogyan éppen
a rendszerváltás napjaiban szabadult meg
tőle. Így a magam szempontjából bajuszos
és bajusz nélküli szakaszokra bontom az életét.”

És ez?

„Hogy életét, mi szép, sújtásos pruszlik,
tiéddel végre összeöltse itt,
s csókjai, mint a galamblelkű Bruce Lee-k
röpködjenek, s mint dőre Kölcseyk”

Ez nagyon könnyű:

„Ott lesz az ágyam
ahova fekszem
elviszem alvókának
egy-két régi ex-em
viszem a barnát
viszem a szőkét
viszem a felhalmozott
kapcsolati tőkét”

De lehet, hogy ez már kevésbé:

„Most épp minden le van tudva
becsomagolva előkészítve
minden eshetőségre
lám előrelátó módon már kamaszkorunk óta
készenlétben alszunk
várva a várás végét”

Hol vannak a műfaj határai, vannak-e egyáltalán? És ha vannak, mi jelöli ki őket? Vajon költő vagy slammer vetette papírra, hogy Vállamon vállalkozás falja visszeres vádlijának végzetét,  és vajon kinek a fejéből pattant ki az a sor, hogy „Én reggel óta strandpapucs vagyok./Valami kelet-európai eléggé furcsa kis nyaraláson”? 

Tegyetek próbát, ehhez még több idézetet itt találtok.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél