Kedves olvasóink, bővítettük hetente jelentkező Friss könyvek rovatunkat, új "beszállítónk", az Írók Boltja ill. a ÉS összeállítása helyett, az ún. Könyvtárellátó vállalat, ennek könyvismertetői egyébként bárki számára elérhetőek a www.kello.hu oldalon (néha azért máshonnan is vettünk ötleteket érdekes, új könyvekről).
Rovatunkban a hozzáadott érték az áttekintés és a válogatás lesz csupán. A korábbinál azonban jóval mélyebben merítünk. A hazai éves kiadványok száma egyébként 13-15 ezer, ám ebben a húsipari szabványok, iskolai évkönyvek és a kifestők is benne vannak. Minden egyéb, igazán csak szakembereknek szóló munkákat leszámítva úgy kb. 200 könyv jelenik meg hetente. Őket tizedeljük meg Nektek:
Egyelőre a nyárvégi kiadványok közül válogattunk olyanakat, amelyekkel talán kevesen találkoztatok.
A kötetek - nagyjából a kello.hu gyakorlatát követve - a következő tematikus csoportokba kerülnek: Filozófia/Lélektan, Vallás, Társadalomtudományok (szoc., pol., tört., néprajz), Természettudományok, Művészetek/Sport, Irodalom, Irodalomtudomány - és végül egy kortárs magyar irodalmi bónusz: válogatás az elsőkötetesekből.
Péter-apokalipszis
ford. Pesthy Monika, szerk. Puskás Ildik - Simon Róbert
Corvina
eschatologia, apokrif irat, apokalipszis, bibliakutatás
Egy kuriózum a Kr. u. 2. század első felében keletkezett Péter-apokalipszis közreadása jegyzetekkel, kommentárokkal. A klasszikus etióp eredetiből fordító Pesthy Mónika egyetemi tanár Károlyi bibliát idéző veretes nyelvezete igazi irodalmi csemegét jelent. A fordító alapos munkáját dicséri a szöveget kísérő tanulmány is, amellyel bátran azonosulhatunk, amennyiben a magyarázó a kereszténység legkevésbé rokonszenves elképzeléséről, nevezetesen a halál utáni örök szenvedésekről nyújt újszerű, eredeti megközelítésű elemzést. Eszerint e dantei kínzások - melyek közvetve vagy közvetlenül, nagy hatást gyakoroltak a középkori vizionárius irodalomra, a későbbi korok apokaliptikájára és természetesen a Divina Commedia szerzőjére is - mélyen embertelenek és semmi közük a jézusi tanításokhoz. Ilyen értelmezési keretben érdemes olvasni az Olajfák hegyén tanítványaival, főként Péterrel beszélgető Jézus utolsó ítéletre vonatkozó vízióit. A röviden elintézett mennyei világ után a pokolbéli viszonyok leírása élénk képzeletről tanúskodik, helyzetrajzainak nagy része a későbbi pokol-látomások állandó anyagává vált.
Jankovics Éva: Lédererné, mi van a kosárban? egy hátborzongató gyilkosság igaz története
Athenaeum
bűnözés, dokumentumregény
"Lédererné, mi van a kosárba'? / Kodelkának keze, feje, lába." A második világháború előtt született nemzedék körében széles körben ismert volt ez a mondóka, amely egy kuplé szövegének első két sorát őrizte meg. A dal pedig a húszas évek leghíresebb és legborzalmasabb gyilkosságát idézte meg. 1925-ben Léderer Gusztáv csendőrhadnagy és felesége Schwartz Mici megölte a feleség szeretőjét, Kodelka Ferenc húsgyárost, akitől nyolcvan millió koronát csaltak ki. A gyilkosságot úgy próbálták leplezni, hogy áldozatukat feldarabolták, a testdarabokat pedig bőröndökben kicsempészve a Dunába dobva akarták eltüntetni. A bűntett azonban hamarosan kiderült, és a nagy sajtónyilvánosság előtt lefolytatott perben Léderert halálra, feleségét életfogytiglani börtönre ítélték. A dokumentumregény a per eredeti levéltári forrásaira támaszkodva mutatja be meg a bűntény történetét. Az elbeszélésből a nyomozás és a bírósági tárgyalás menetén túl megismerhetjük a két bűnös személyiségét és életsorsát. A szegény sorból származó nő mindenre hajlandó volt az anyagi boldogulás érdekében; a brutális személyiségű férj pedig a hírhedt Prónay-különítmény tagjaként vett részt a fehér terrorban.
Simándi Irén: Küzdelem a nők parlamenti választójogáért Magyarországon, 1848-1938
Gondolat
nőmozgalom, Magyarország
Miniszter úr, Miniszter úr, / Ó lágyuljon meg a szíve: / Választhasson már a szegény nő, / Úgy aktíve, mint passzíve! (Feminista fohász Vázsonyihoz, 1918). A nők emancipációja, különösen a politikai jogok egyenlősége hosszú fejlődés eredménye. A történész szerző számba veszi az előzményeket (1848-1917): a polgári parlamentarizmus kezdeteit, bemutatja a kibontakozó feminista mozgalom tevékenységét. Ezt követően külföldi példákkal párhuzamba állítva vizsgálja a választójogi törvényhez vezető utat (1917-1919). A két világháború között beterjesztett választójogi törvénytervezeteket (1922-es, 1925-ös, 1938-as) Simándi a parlamenti vitákkal együtt elemzi, így nemcsak a végeredményt, de a támogatók és ellenzők érvrendszerét is megismerhetjük.
Vise, David A. - Malseed, Mark: A Google sztori
[két lelkes diák megváltoztatja a világot]
K.u.K. K.
internet
"Ne légy gonosz!" - ezt a - modern üzleti életben nagyon is szokatlan - mondatot választották vezérelvül a világ legnagyobb, legelterjedtebb, s ezáltal legtöbb felhasználót magáénak tudható keresőrendszerének alapítói, a még stanfordi diák korukban barátságot (és szövetséget) kötött orosz származású Szergej Brin és Larry Page. Hogy ehhez mennyire tartotta magát a Google stábja, arról nagyon is megoszlanak a vélemények - afelől viszont kétség sem lehet, hogy történetük az utóbbi húsz év egyik legnagyobb sikersztorija. Ennek legérdekesebb és legjelentősebb epizódjaiba nyerhetünk bepillantást ha fellapozzuk az amerikai szerzőpáros kötetét, akik a részletes Google-krónika lejegyzésére vállalkoztak, Szergej és Larry megismerkedésétől napjainkig. Az olvasmányos - kategóriáján belül a legszínvonalasabb - bulvárstlíusban megírt, magánéleti és szakmai kulisszák mögé (persze mértékkel) bepillantást engedélyező, számos anekdotát, kapcsolódó cikkeket, idézeteket bőséggel tartalmazó könyv függelékkel zárul.
Zeidler Milós: A revíziós gondolat
Kalligram
trianoni békeszerződés, revizionizmus
A történelmi Magyarország felbomlásának folyamatát, a trianoni Magyarország társadalmi és gazdasági kereteit, a korabeli magyar külpolitika útkeresését tudományos igényességgel feltáró kötet, a 2001-ben megjelent kiadvány bővített kiadása. A szerző objektív történelmi háttérrel vázolja föl az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását és a trianoni békeszerződés rendelkezéseit, majd ennek függvényében elemzi a 20-as évektől a magyar kül- és belpolitikát, a revíziós terveket és annak propagandáját, kultuszát, egészen Magyarország második világháborús szerepvállalásáig, a revíziós külpolitika kudarcáig. A két háború közötti irredenta politika és propaganda érvei napjainkban ismét a közbeszéd részét képezik, és bár elfogadottságuk nem olyan széles körű, mint a 2030-as években, jelenlétük a közéletben és a politikában is jól érzékelhető. Fontos tehát - mutat rá a szerző -, hogy közgondolkodásunk teljességében ismerje meg a revíziós gondolat eredetét és lényegét, tartalmának reális és illuzórikus elemeit egyaránt.
Irodalomtudomány
Erővonalak. Közelítések Térey Jánoshoz
szerk. Lapis József - Sebestyén Attila - Scheibner Tamás
L'Harmattan
író
Térey János meghatározó alkotója a kilencvenes években induló írónemzedéknek. A válogatás első, terjedelmes része a Térey-recepció maradandónak bizonyuló írásait közli, míg a második részbe az íróval készült két interjú került. Harmadjára, Térey-olvasás lehetőségei címmel azok a mérvadó tanulmányok olvashatóak, amelyek Térey János életművének keresztmetszetét nyújtják.
Krízis és karnevál. Hamvas Béla emlékezete
szerk. Ambrus Lajos - Domokos Mátyás
Nap K.
író
Hamvas Béla (1897-1968) életműve nem sorolható be az irodalom, a bölcselet egyetlen hazai irányzatába sem. 1949-től közéleti eltiltással sújtják, ami kényszernyugdíjazást, a publikációs lehetőségek teljes megszűnését jelenti. A kortársak így írásainak csak töredékét ismerhették. Bár mostanra az életmű nagyobb része a világhálón és nyomtatásban is olvasható, általános vélekedés, hogy több generációnak kell felnőni ahhoz, hogy Hamvas munkásságát megérthessük. Az Emlékezet sorozat kötete egy szükségszerűen töredékes, de mégis egységes, kézbe vehető konglomerátuma az életműnek. Egyrészt életrajzi adatokat, illetve az író pályáját, életművét elemző írásokat ad közre. Az értékelések, megemlékezések közt Hamvas Bélától olvashatunk: részleteket kiadott és meg nem jelent műveiből, levelezéséből. A jó érzékkel egybeválogatott értelmezések kiemelik a lenyűgöző életmű legfontosabb állomásait.
Onder Csaba: Illetlen megjegyzések
Ráció K.
esszé
Hat évvel ezelőtt Onder Csaba egy irodalomelméleti kötettel jelentkezett; ez alkalommal az utóbbi esztendők során született tanulmányaiból, esszéiből készített válogatást. A gyűjtemény szubjektív: "legfőképpen azt tárja elénk, szerzője mit tart ma relevánsnak, (újra)olvasásra érdemesnek eddigi életművéből" - írja Csobó Péter György a fülszövegben. Írásai tematikai szempontokat követve öt fejezetbe rendezve (Groteszk; Ajtó, ablak; Szemérem; Szavak; Dolgok) kaptak helyet a kötetben. Ezek keretei között olyan hazai klasszikusok művei kerülnek elemzésre, mint Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Móricz Zsigmond, Csokonai Vitéz Mihály és Borbély Szilárd, kiegészülve a nemzetközi irodalom palettájáról Franz Kafkával, John Fowles-szal, Charles Darwinnal, sőt, J. K. Rowlinggal. A kötetet az eredeti művek lelőhelyeinek felsorolása, a hivatkozott irodalom listája és névmutató zárja.
Pályatükrök. Húsz portré fiatal alkotókról
szerk. Ekler Andrea - Erős Kinga
Kortárs
író
A Pályatükrök a Magyar Írószövetség 40 évnél fiatalabb alkotói közül húsz íróról, költőről ad portrét. Mint minden válogatás, szubjektív ez is. Ugyanakkora szerzők és a pályaképeket alkotó kritikusok, irodalomtörténészek, szerkesztőkszemléleti, irodalomesztétikai különbözősége miatt a kötet lenyomata, tükre korunk magyar irodalmának is.Színes, különleges gyűjtemény, amely a bemutatott írók, költők eddigi életművénkeresztül a kortárs irodalom értékeinek sokféleségét is tükrözi. A kötet teháttöbb szempontból „határátlépés”, így szereplőit, szerzőit tekintve is túlmutat az anyaország fizikai határain.A kötetet Bakos Zoltán az írókról készített művészi, egész oldalas, színes fotóportréi illusztrálják.
Sárközi Mátyás: A bizarr évei. Élet és irodalom Rákosi Mátyás alatt
Kortárs
kulturális politika, irodalmi élet, Rákosi-korszak
A második világháború végnapjaiban, gyakorlatilag az orosz tankokkal együtt érkeztek meg Magyarországra a kulturális politika későbbi irányítói és végrehajtói (Révai József, Illés Béla, Gergely Sándor), akik azonnal hozzáláttak az irodalmi közélet megszervezéséhez és átalakításához. A már 1945. áprilisában megalakult Írószövetség vezetésében gondoskodtak a kommunista dominanciáról, és az írók, alkotók egyike sem kerülhette el az igazodást a hivatalos irányvonalhoz. Az újonnan szervezett lapok ifjú és elvakult szerzői a dehonesztáló revolver-újságírás retorikáját használó ideologikus "kritikákkal" fenyegettek vagy figyelmeztették a pártvezetés által kiszemelt szerzőket. Különösen kitartóan támadták az Illyés Gyula és Sárközi Márta - a szerző édesanyja - által szerkesztett Válasz folyóirat köré tömörült népi írók csoportját. A korabeli kritikákból és a későbbi visszaemlékezésekből gazdagon idéző szövegben gyakorlatilag az egész korabeli irodalmi közélet felvonul, megtudhatjuk, hogy jelentős és mára már szinte elfeledett írók, költők, kritikusok hogyan viselkedtek ebben a visszatekintve abszurd korszakban.
Zsák Judit: Találkozás egy szellemmel. Kultusz, kiadástörténet, emlékezet
Ú-M.-K.
író
A József Attila-kultuszt feldolgozó kétrészes tanulmánykötet első része egyetlen, több részből álló nagy tanulmány, mely a Szabad ötletek jegyzékének viharos hazai és külföldi kiadástörténete, fogadtatása, az internetes megjelentetés körüli pereskedés tükrében érzékelteti, hogyan épül be a költőről való gondolkodásunkba egy kérdéses, irodalmiságát tekintve nehezen megítélhető írás. A második rész tanulmányai a József Attila-kultusz és ellenkultusz posztmodern vetületét veszi szemügyre, Orbán Ottó sajátos, egyéni, kultikus József Attila-képétől Orbán János Dénes ellenkultikus, önreprezentatív József Attila-átirataiig. A József Attila-életmű utóélete, valamint az irodalmi kánon-, kultusz- és hagyományképződés iránt érdeklődők olvasmánya.
Váradi Péter Pál: A nagy székely mesemondó. Benedek Elek
Közdok K.
író, Erdély, album
Benedek Elek (1859-1929), avagy Elek apó az egyik legjelentősebb székely meseíró, akinek születése 150. és halálának 80. évfordulójára emlékezünk idén. Olvashatunk a kisbaconi szülői ház hangulatáról, a székelyudvarhelyi kollégiumi időszakról, a budapesti egyetemi évekről, az újságírói tevékenységéről, majd a trianoni béke után a Cimbora ifjúsági lap szerkesztői munkájáról, melyet egészen haláláig végzett. A kötet második felében Benedek Elek verseit és rövidebb prózai alkotásait olvashatjuk, s mindegyik mű hangulatának megérzéséhez egy mostani fotó segíti a nézelődő olvasót. Megismerhetjük Erdély gyönyörű tájait a a Tölgyesi-szorostól a híres Tordai-hasadékon, vagy a Szent Anna-tavon keresztül a Kárpátok vad hegycsúcsaiig. A gazdagon illusztrált kötetből megismerhetjük Székelyföld állatvilágát és népi hagyomyányait is.
Ambrus Zoltán válogatott novellái
szerk. Gere István - Erős Kinga
M. Napló
novella
Egy méltatlanul keveset emlegetett író, Ambrus Zoltán életművéből válogatott össze egy kötetre valót Gere István, reprezentatív kollekciót kínálva az olvasóknak egy olyan szerző novelláiból, aki korának a 20. század első felének egyik legjelentősebb, rendkívüli műveltséggel bíró irodalmára volt. Ambrus Zoltán (aki a Sorbonne-on végezte francia irodalomtörténeti szemináriumait) pályakezdő újságíróként a Hét, a legendás Borsszem Jankó, majd az Új Magyar Szemle munkatársa lett, öt éven keresztül (1917 és 1922 között) igazgatta a Nemzeti Színházat, megteremtve a modern, haladó stílusú hazai színikritikát. Írásaiban amelyekre leginkább a francia prózairodalom óriásai, Flaubert, Maupassant és Anatole France hatottak leginkább a korabeli urbánus lét zsánerei, problémái jelennek meg, de éppúgy foglalkoztatta a dzsentrivilág letűnőben levő világa is. A jelen kötetben tizenhárom rövidprózai írása szerepel, amelyet öt kötet legjobb művei közül választott ki a szerkesztő. A kollekcióban egyebek mellett olyan novellákat találhatunk meg, mint az Asszonyok vallomásai, a Levelek a menedékházból, A gombkötő, A szerelmes gladiátor, Az okleveles tündér vagy az Egy színdarab története. A kiadványt Gere István utószava zárja (Egy csöndes szemlélő szerelmei).
Cortázar, Julio: Sántaiskola
L'Harmattan
regény, Argentína
A hatvanas évek elején, Párizsban töltött időszaka alatt írta Julio Cortázar Sántaiskola című, 1963-ban spanyol nyelven megjelent regényét, amely a maga idejében valóságos kultuszregénnyé lett. A magával ragadó tudatfolyamokból összeálló, az irodalmi szürrealizmus, a mágikus realizmus és a francia "noveau roman" erényeit egységesítő, a pályatársak közül talán leginkább Henry Miller és James Joyce stílusjegyeit magán viselő, nagyszabású munka komoly, de csábító kihívás a művelt olvasó számára, nemcsak az elképesztően gazdag témaszövevény és a különlegesen kidolgozott karakterek, hanem a könyv szokatlan szerkezete miatt is: az összesen százötvenöt fejezetből álló mű alternatív módon olvasható, az első ötvenhat, hagyományosan egymás után következő rész után szabad teret adva az olvasó kreativitásának, számos lehetőséget kínálva a dramaturgia és a végkifejlet alakítására. A bonyolult szövésű történetnek egy főszereplője és két mesélője van; a valódi protagonista, a Párizsban élő argentín író-filozófus, Horacio Oliveira, egy művelt és fecsegő természetű bohém, a helyi értelmiségi és művészelit karakteres tagja, aki a naphosszat tartó merengés, a hozzá hasonlókkal való vég nélküli eszmecseréken, jazz-hallgatáson és füves partikon kívül figyelmét kizárólagosan szerelmére és múzsájára, Lucíára, azaz La Magára fókuszálja. A párhuzamos részekből azonban kiderül, hogy igazából a történetet egy Morelli nevű, kívülálló író meséli, rálátást kínálva az eseményekre egy másik, objektív szemszögből is. A maga nemében alapműnek számító, a kor jellegzetes művészvilágának színes kaleidoszkópjába betekintést engedő kötet az igazán harcedzett, ínyenc olvasmányélményekre nyitott olvasóközönség figyelmére számíthat.
Horváth Viktor: Török tükör
Jelenkor
történelmi regény
A Török tükör időutazásra hívja az olvasót a 16. századba, a félelmetes Szulejmán szultán frissen meghódított tartományába – Magyarországra. Egy féktelen török kamasz szemével látjuk két nagy birodalom bizonytalan határvidékét, naptárak, adórendszerek, nyelvek, írások, szentírások, pénzek és hagyományok színes vásárát; találkozunk királyokkal, császárokkal, hatalmas szultánokkal, magyar főurakkal, oszmán bégekkel, kereskedőkkel, polgárokkal, falusi bírókkal, sőt néha még angyalokkal és dzsinnekkel, furcsa repülő szerkezetekkel is. Látjuk, ahogy Pécs városát meghódítja az Ezeregyéj mesevilága, az utcákon feltűnnek a tevék, a kertekben a kajszi és a füge, az erdőkben a rablók, felépül az első dzsámi és török fürdő. Ez a regény azoknak szól, akik meg akarják tudni, milyen volt a világ ötszáz éve, és akik szeretik, hogy akkor az élet nem volt sem szebb, sem rosszabb – más volt.
Lipcsey Emőke: Ördöghinta
Kortárs
regény
A Svédországban élő írónő regényének főhőse Bende Antal 2001. szeptember 11-én épp budapesti lakásában ücsörög, amikor megjelenik nála az ördög, és arról óhajt bájcsevegni, hogy vajon minden regénynek van-e cselekménye, azután korunk pénzéhségére, bajaira hívja fel a figyelmet, meg a demokrácia hiányosságairól papol álszent képpel, ám ekkor váratlanul fehér ruhás fegyveresek hatolnak a lakásba (szintén rejtélyes módon), házkutatást tartanak, a demokrácia ellenségeit keresik, mert: Aki nincs velünk, az ellenünk van. Bende Antal semmit sem ért a dologból, főként azután kell gondolkodnia erősen, amikor kalandos körülmények közt belekeveredik a New York-i terrorcselekményeket felgöngyölítő akciókba. Mindeközben Henrik szász fejedelem naplóját olvassa Buda visszavívásáról. Az abszurd történéseket a legvalószerűbb realizmusba csomagoló elbeszélés különböző idősíkjai ezek után egymásba játszanak, Bende Antal hovatovább egészen Henrik bőrébe bújik bele, és azt veszi észre, hogy a Henrik körül zajló játszmák és szereplők a 2001. évi eseményekével mutatnak ördögi párhuzamot. A játszma rejtélyét csakis az időben átjárva oldhatja meg. Az időjátékba az írónő bekapcsolja a krétai Minosz király történetét is, így bonyolítva a szálakat. Az anyagszerűvé, célirányosan elrendeltté alakított, megfogható, misztikus átjárókkal bíró idő áll a különös hangulatú regény középpontjában.
Nagy Abonyi Árpád: Budapest, retour
Zenta, zEtna
regény, Vajdaság
A délvidéki magyar szerző regénye annak a talajvesztett jugoszláviai magyar értelmiségnek a kilencvenes évek eleji hányódásait ábrázolja, amelynek tagjai a délszláv háborúkat Magyarországon próbálták kihúzni. Az erőteljes, drámai feszültséggel terhes, ugyanakkor életszagú, noha szándékosan a fikcióba emelt, filmszerűen pörgő jelenetekben gazdag regény szereplői (posztmodern utalással a főhős neve Esti Kornél, a többiek Picasso, Bog Boy, Mosoly) állandóan keresnek valamit, éhesek, szomjasak, az érzékiség megmagyarázhatatlanul űzi őket, miközben minden mozdulatukat a hírekből áradó otthoni borzalom - lerombolt, ismerős városok, kétségbeesett arcok, katonák - képei kísérik.
Szentkuthy Miklós: Pendragon és XIII. Apolló
Magvető
regény
Közvetlenül a második világháború után, 1946-47-ben írta Szentkuthy Miklós szürreális meseregényét, a Pendragon és XIII. Apolló címet viselő elképesztő és lenyűgöző művet, amely ezután több mint hatvan évet várakozott az asztalfiókban. A bizarr, szecessziósan mitikus hangulatú, megannyi álomképszerű, néha mágikus, máskor groteszk jelenetekből egyetlen grandiózus történetfolyondárrá szövődő epizódok szervező ereje a műben a szépség, annak változó, ellenállhatatlan hatalommal bíró arcai. Ennek manifesztumaként jelenik meg rögtön a mű nyitányában Uther Pendragon, aki "pokolian és mennyeien, sátáni módon és Szophoklész legszebb versei szerint szép volt", e tulajdonságából fakadóan indítva útjára a végzet Arthur-mondakörből már jól ismert dramaturgiáját, megfűszerezve más térbe és időbe, legendákba kalandozó, barokkosan filozofikus vallásos zamatú eszmefuttatásokkal, hogy egy meredek kanyart véve a mese Rómában, XIII. Apolló pápa udvarában folytatódjék. Mindez korántsem jelenti, hogy az előző szál a semmibe tűnne, sőt, a mű valódi csúcspontja Pendragon visszatérése, méghozzá a gyönyörű nőként testet öltött Sátánként, megrendítő kísértésbe víve a már századik életévén is túl járó agg pápát... Az irodalmi ínyenceknek ajánlható kötetet Tompa Mária utószava zárja.
Troszt Tibor: Betyár világ
Pro Pannonia K.
történelmi regény
A történelmi korrajz Somogy históriájának egy kevésbé... ismert fejezetét idézi fel... A történet előterében az 1800. évi inszurrekció - a Napóleon elleni nemesi felkelés - megyei balsikere rajzolódik ki, mely lázadáshoz, majd véres megtorláshoz 'vezette' a kényszerű újoncozást. A cselekményben a 'háttérből' megelevenedik a korabeli vármegye működési mechanizmusa; az udvari akarat kiszolgálásának kötelessége, sajátos konfliktushelyzetben a megyei szuverenitás, felemelkedés igényével. - Ezekkel a sorokkal ajánlotta figyelmembe 1994-ben könyvét a szerző, amelynek másfél évtizeddel megszületése után, kései, posztumusz megjelenésekor sem írhatnánk pontosabb, találóbb, figyelemkeltőbb sorokat erről az olvasmányos, érdekes "regényes újságról". Legfeljebb azt tehetjük hozzá, hogy a Betyár világot olvasva rádöbbenünk: az újságíró, a színikritikus, a különböző publicisztikai műfajok igényes művelője irodalmár is volt a javából. Troszt 2007-ben bekövetkezett halála következtében tehetsége a maga teljességében és gazdagságában sajnos nem bontakozhatott ki.
+
Elsőkönyvesek:
Király Odett: Magamon kívül
Palatinus
vers
A fiatal lány önmagáról azt mondja: "azt hiszem, van egy vonal, ahova az én verseim is beilleszthetőek, de nem gondolom, hogy ennek nagyobb jelentősége volna, mint például a cukornak a teában. Hogy feloldódjak és beágyazódjam valami egészbe. Költészetbe, életbe, városba, faluba, vagy mindenhova egyszerre. Nézőpontok érdekelnek és emberi kapcsolatok." Rövid verseiben gazdag, ám sokszor szenvtelenül realista képeket használ, hogy saját emberi kapcsolatait teljes őszinteséggel elénk tárja. Mint mondja, egyszerre pesszimista és optimista; és valóban, a szövegek tartalma azt sugallja, ennek a lánynak keserű emlékei vannak, mégis, fiatal és életrevaló, színes és okos egyéniség. Verseit eddig a Mozgó Világ, a Holmi, az Árgus és Liget folyóiratok közölték.
Neszlár Sándor: Inter presszó
Físz
novella
Álom és valóság, múlt és jelen. Az álmot megfejti a valóság, a jelen újra meg újra megidézi a múltat. A szerző első könyvében elveszejti olvasóját ebben a négyszögben. A kötet majd egy tucatnyi írása, karakterek, motívumok, helyszínek, események ismétlődésének szálára felfűzve, hol lazább, hol erősebb összefüggésben áll egymással. A Paradicsom Bisztró környékén újra meg újra felbukkanó piros ruhás nő, a hányással küszködő párok, a vészfékező vonat, s egy zeneszerző vissza-visszatérése segíti - számtalan más támpont mellett - az olvasót e fonál mentén haladni. A történetek fókuszában férfi és nő viszonya; hol tünékeny, hol megbonthatatlan összekapcsolódása áll. A szerző leplezetlen játékot űz olvasóival, első kötetes írókra oly ritkán jellemző könnyed, kiforrott stílusban kuszálja össze az események sorrendjét, bújik bele hirtelen szereplője bőrébe, emeli ki, majd mossa össze a párbeszédeket.
Tolle, lege!
