(Három évvel azután, hogy a Keskeny út északra című könyvével Richard Flanagan elnyerte a Man Booker-díjat, tévésorozat készül az édesapja élete által inspirált történetből - írja a Guardian. A regény 2016-ban jelent meg magyarul, akkor ezt írtuk róla:
„A Keskeny út északra egy nagyívű, azt is mondhatnánk, megfilmesítésért kiáltó regény, ha utóbbi nem jelentené feltétlenül azt, hogy az adaptáció során a szövegtestről óhatatlanul leperegnének a mű finom utalásai, és fellazulna az a struktúra, melynek eredményeként az amúgy szerteágazó térbeli, időbeli és perspektivikus síkok szorosan egymásra simulnak.”
Végül nem film, hanem sorozat készül belőle, így talán van rá esély, hogy a második világháborús sztorit minél alaposabban feldolgozzák. A regény hőse egy ausztrál orvos, Dorrigo Evans, akit gyerekként, szerelmes fiatalként, hadifogolyként és idős emberként is láthatunk. A fiatal orvos a második világháború idején, Jáva szigetén esett a japánok fogságába, majd több ezer társával együtt az akkori Sziám és Burma közötti vasútvonal építésére fogták. Utóbbi lényegében rabszolgamunkát jelentett, és addig hajtották vagy verték az embereket, amíg össze nem estek.
A regényt Flanagan a 335-ös azonosítószámú hadifogolynak ajánlotta, annak sztoriját pedig nem titkoltan az édesapja inspirálta. Telefonos interjúnkban korábban a következőket mesélte erről:
„Nem emlékszem olyan időre, hogy ne tudtam volna róla. Mi ezzel a tudattal nőttünk fel: hatan vagyunk testvérek, és mindig is tudtuk, hogy az apánk japán hadifogoly volt. Tisztában voltunk azzal is, hogy ez milyen rettenetes. Az apám kicsit más volt, mint a túlélők többsége, ő ugyanis mesélt valamennyit, még ha nem is sokat. Inkább vidám történeteket, és olyanokat, amelyek a könyörületről és a kedvességről szóltak. A sötétebb oldaláról nem szívesen beszélt. Ahogy idősebb lettem, azt vettem észre, hogy az évek során a szeretet kapott nagyobb hangsúlyt az ő olvasatában. Ugyanakkor ez egy rettenetes élmény volt, sokkal-sokkal szörnyűbb annál, mint ahogy azt én gyerekkoromban gondoltam.”
A regény eredetileg 2013-ban jelent meg, 42 országban több mint 1 millió példányban kelt el. A Man Booker elnyerése alapvetően megváltoztatta Flanagan életét: mire ugyanis befejezte a könyvét, az író teljesen felélte a tartalékait és már azt tervezgette, hogy elmegy a bányába dolgozni, hogy meglegyen a napi betevő. A könyvet végül azon a napon fejezte be, amikor meghalt az édesapja.
Magyarul az év elején jelent meg Flanagan egy korábbi regénye, a tasmaniai helyszínű Egy tenyér, ha tapsol, mely egyebek között azt vizsgálja, hogy hogyan hatnak a múlt borzalmai a jelenre. Olvassatok bele ITT!
