Elsőként a CIA adatta ki oroszul a Doktor Zsivágót

.konyvesblog. | 2014. április 08. |

cia-zsivágó.jpg

Kép forrása

Hidegháborús propagandaértéke, a szovjetnek ellentmondó értékvilága miatt az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) adatta ki először orosz nyelven Borisz Paszternak Doktor Zsivágó című regényét - közölte egy hamarosan megjelenő, korábban ismeretlen CIA-dokumentumokra támaszkodó könyvre hivatkozva a The Washington Post.

A The Zhivago Affair (A Zsivágó-ügy) címmel júliusban megjelenő, 130 újonnan feloldott titkosítású iratra épülő kötet szerint a CIA propagandafegyverként használta a betiltott vagy hozzá nem férhető irodalmi műveket. A valóság szovjet verziójának megingatására az ügynökség hidegháború alatt több mint 10 millió könyvet és folyóiratot terjesztett el titokban a Szovjetunióban és a kelet-európai országokban.

A washingtoni napilap emlékeztetett arra, hogy a könyv megjelentetése, valamint az, hogy azért 1958 októberében Paszternaknak odaítélték az irodalmi Nobel-díjat, a hidegháború egyik legnagyobb kulturális viharát váltotta ki. A Kreml az elismerést szovjetellenes provokációnak minősítette és a szerzőt annak visszautasítására kényszerítette.

John Maury, a CIA részlegvezetője 1958-ban arra hívta a figyelmet a birtokába jutott a Paszternak-kézirattal kapcsolatban, hogy a könyv kiadásának körülményei kérdőjeleket vethetnek fel a kormányukkal, valamint azzal kapcsolatban, hogy az miért nem engedélyezi a legnagyobb kortárs orosz író alkotását eredetiben megjelenni a saját hazájában.

"Paszternak humanista üzenete - az hogy mindenkinek joga van a magánélethez és hogy emberi lényként tisztelet érdemel, függetlenül a politikai lojalitásától és attól, mennyire szolgálja az államot - alapvető kihívást jelent az egyénnek a kommunista rendszer érdekében hozott áldozatvállalására épülő szovjet etikával szemben" - írta 1968 júliusában Maury.

Egy belső feljegyzésben a CIA egy munkatársa azt javasolta, hogy a külföldi kiadók a lehető legnagyobb példányszánban adják ki és terjesszék a szabad világban a művet, azt méltassák és vegyék figyelembe az olyan elismerések odaítélésénél, mint amilyen a Nobel-díj. A The Washington Post szerint ugyanakkor arra a régóta keringő spekulációra nem találtak bizonyítékot, miszerint az amerikai kémszervezet azért adatta ki oroszul a regényt, hogy hozzásegítse Paszternakot a Svéd Királyi Akadémia elismerésének elnyeréséhez.

A dokumentumokból az is kiderült, hogy a nyugati hírszerző szolgálatok együttműködtek az ügyben: a kézirat szövegét 1958 januárjában a brit hírszerzéstől, az MI6-től kapta meg a CIA, a könyvet pedig a holland titkosszolgálattal, a BVD-vel nyomtattatta ki. Az amerikai kémszervezet a látszatát is el akarta kerülni annak, hogy az ügyhöz az amerikai kormánynak bármilyen köze is lehet.

A keményfedelű könyvet a brüsszeli világkiállításon - amelynek kapcsán 16 ezer belga vízumot adta ki szovjet állampolgároknak - a vatikáni pavilonon keresztül terjesztették. A lapban megjelent adatok szerint összesen 800 példány készült belőle, amelyből 365 jutott el Brüsszelbe.

A CIA számításába azonban - noha az akciót sikeresnek minősítették - formai hiba csúszott: a hágai Mouton Publishers ugyanis nem kötött szerződést a szerzői jogokról a milánói Feltrinelli kiadóval, amely a könyvet 1957-ben elsőként jelentette meg Nyugaton (olaszul). A Doktor Zsivágó kalózkiadásával kapcsolatban már a kezdet kezdetén terjengeni kezdett, hogy a CIA keze benne van az ügyben.

A CIA ezután az 1959-es bécsi Világifjúsági Találkozóra (VIT) nyomtattatott 9 ezer, zsebméretű példányt a Doktor Zsivágóból. A könyvet a látszat szerint a "párizsi" Société d'Edition et d'Impression Mondiale fiktív kiadó jelentette meg, ám azt valójában az ügynökség washingtoni házi nyomdájában nyomtatták ki. A kötetek egy részét orosz emigránsok dobálták be az osztrák fővárosba érkezett szovjet küldöttség buszkonvojának ablakain.

Bécsben 14 nyelven összesen 30 ezer példányban osztották ki az olyan műveket, mint az 1984, Az állatfarm (Orwell), A bukott isten (Koestler) és a Doktor Zsivágó. A lap szerint a tervek között szerepelt, hogy Paszternak remekművét a fesztiválon lengyel, német, cseh, magyar és kínai nyelven is terjesszék.

(MTI)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók