Elhunyt Bart István

.konyvesblog. | 2019. június 28. |

(Forrás)

Több hónapos kórházi ápolás után 75 éves korában elhunyt Bart István író, műfordító, könyvkiadó, aki mások mellett olyan szerzők műveit ültette magyarra, mint Philip Roth, Jonathan Franzen vagy F. Scott Fitzgerald. Az idei Könyvhétre jelent meg nagysikerű regényének bővített kiadása, az Elemér utca három.

Bart István 1944. július 1-jén született Budapesten. 1968-ban a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett magyar–angol szakos tanári diplomát. 1973 óta dolgozott a magyar könyvkiadásban, először az Európa Könyvkiadó legendás időszakában szerkesztőként, majd két évtizeden keresztül a Corvina Könyvkiadó igazgatóként. Az ezredforduló utáni évtizedben a CEU könyvkiadóját vezette. Mindezek mellett szerkesztette a Valóság című folyóiratot, és közel egy évtizeden keresztül a Magyar Pen Club főtitkáraként is tevékenykedett. A rendszerváltástól 2008-ig a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének első embere, máig a szervezet örökös, tiszteletbeli elnöke. Az ő kezdeményezésére jött létre a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete (MASZRE), amely az elnöksége alatt több mint kétmilliárd forinttal támogatta a magyar szerzőket és könyvkiadókat.

Bart István saját művei mellett (Elemér utca három, A boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös) főként lenyűgöző műfordítói életműve miatt ismert, hiszen az angol és amerikai irodalom olyan nagyságainak műveit tolmácsolta magyar nyelven, mint Jack London, Philip Roth, Bernard Malamud, Norman Mailer, Arthur Koestler, Bret Easton Ellis, Cormac McCarthy, Jonathan Franzen, F. Scott Fitzgerald. Számos alapművet írt a műfordításelméletről nyelvész feleségével, Klaudy Kingával közösen, és teljesen új műfajt teremtett az angol-magyar, valamint az amerikai-magyar kulturális szótárak megalkotásával.

Forrás: MASZRE

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

TAVASZI MARGÓ
...

Pion István: Onnantól már nem félek, hogy meg tudom nevezni, mi történt

Első regényében egy gyerekkori abúzustörténetet dolgoz fel. 

...

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.