„Azok voltak a legszebb idők, és azok voltak a legrútabb idők, az volt a bölcsesség kora, az volt a balgaság kora, azok voltak a hit napjai, azok voltak a hitetlenség napjai, az volt a Fény évadja, az volt a Sötétség évadja, az volt a remény tavasza, az volt a kilátástalanság tele, csak ránk várt minden, már nem várt ránk semmi, mentünk mind egyenesen az Égbe, mentünk mind egyenesen a másik irányba – röviden, a korszak abban hasonlított a mostanira, hogy a harsányabb hatalmak némelyike csakis a legáhítatosabb tisztelettel érte volna be most és mindörökké.”
Ezekkel a mondatokkal kezdődik (Sóvágó Katalin fordításában) a Két város regénye. A fentieknek némileg új olvasatot adhat, hogy Christopher Nolan bevallása szerint a legújabb Batman-mozi (A sötét lovag – Felemelkedés) forgatókönyvét nagyban inspirálta Charles Dickens műve. Egy hétfői sajtótájékoztatón Nolan elárulta, hogy amikor fivére, Jonathan, akivel közösen írták a forgatókönyvet, odaadta neki az első változatot, már említést tett a Két város regényéről, amiről a rendező meg volt győződve, hogy már olvasta. Később azonban kiderült, hogy mégsem. Amikor végül elolvasta a regényt, nagyon tetszett neki, és rögtön értette, hogy mire gondolt a fivére.
Jonathan Nolan beszámolója szerint őt leginkább az fogta meg a regényben, ahogyan Dickens egy darabjaira hulló társadalmat ábrázolt a felfordulás, a zűrzavar napjaiban. A regény közvetlenül a francia forradalom előtti időkbe vezeti el, illetve a forradalom alatti eseményekbe vezeti be olvasóit, a címbeli két város pedig Párizsra és Londonra utal. „Két város – és két férfi, akikre lesújtanak a francia forradalom rettenetes eseményei. Londonban az osztálya által elkövetett bűnök elől menekülő, azokat megtagadó fiatal francia arisztokrata, Charles Darnay és a züllött életmódot folytató angol ügyvéd, Sydney Carton ugyanabba a fiatal nőbe szeret bele. Darnaynak akarata ellenére vissza kell térnie Párizsba, és szembe kell néznie a Terror anarchiájával. Carton sorsa végzetesen összefonódik riválisáéval, s a végső próbát neki is Párizsban kell kiállnia” – igazít útba a 2009-es kiadás fülszövege.
Batmannek egyébként nem ez volt az első „találkozása” a dickensi világgal. Tavaly jelent meg a Batman: Noël című képregény, amelyet a Karácsonyi ének inspirált. A Huffington Post mindehhez még hozzáteszi azt is, hogy Alan Napier színész, aki az 1966 és 1968 között vetített tévésorozatban játszotta Alfred Pennyworth-t, Charles Dickens dédunokáját vette el, sőt, ő játszotta az írót a Karácsonyi ének egy 1951-es feldolgozásában.
