Budapest Transzfer - Bűnös városok, őrjítő lakótelepek

Budapest Transzfer - Bűnös városok, őrjítő lakótelepek

.konyvesblog. | 2014. október 13. |

Hogyan jelenítik meg épített környezetünket az irodalmi művek? Hogyan hat a városainkkal való találkozás az irodalomra? A Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében megvalósuló, immáron hetedik Budapest Transzfer az urbanizáció szemszögéből vizsgálja irodalom és építészet kapcsolatát. Az irodalmi programok, beszélgetések, felolvasások mellett városi séták, nyomáskiegyenlítő kamrában hallgatható kortárs irodalom, VJ-est és zene is szerepel a programban.

"Megépített és megírt városok, terek közti átjárókat keresünk, valós és fiktív terekbe kirándulunk. Rákérdezünk, hogy milyen kölcsönhatások fedezhetők fel a két művészeti ág között és hogyan gondolkodnak ezekről írók, építészek és teoretikusok határainkon innen és túl." Az október 16-án kezdődő Budapest Transzfer ezúttal a város és az irodalom kapcsolatát kutatja. Az építészet mesterséges terei ugyanis, csakúgy, mint az irodalmi alkotások, a bennük élő ember természetéről, életéről és gondolkodásáról árulkodnak, az egyén és egy egész kor lenyomatát hordozva magukon.

Október 16-a, a fesztivál nulladik napja egy Ybl-sétával indul, melyen Török András művelődéstörténész és Hidvégi Violetta levéltáros-történész ered az építész nyomába. A rendezvény szervezői több sétát is a programba iktattak: míg a Kávéházból a lakótelepre című program azt kutatja, hogy a városi lét hogyan befolyásolta az írók látásmódját, a Bűnös város nevet viselő séta Kondor Vilmos, Lengyel Péter és más szerzők segítségével mutatja be az alvilági Budapestet (mindkét séta október 18-án és 19-én is végigjárható).

Október 17-én a Budapest Transzfer nyitóelőadásában David Spurr, a Genfi Egyetem professzora a modernség kezdeteitől bontja ki irodalom és építészet kapcsolatát, október 18-án Thomas Glavinic osztrák, Andreas Neumeister német író és Térey János költő és drámaíró beszélget az épített környezet és az írás kölcsönhatásáról, a város irodalmi benépesítéséről és elnéptelenítéséről. Október 19-én Jean-Christophe Bailly francia író-filozófussal Fáber Ágoston szociológus beszélget városról, építészetről, tájról, ugyanezen a napon pedig Őrjítő ez a lakótelep címmel Joanna Bator, Dragomán György, Pálfi György és Tóth Krisztina osztja meg gondolatait a nagyvárosok szélére telepített kis városokról.

Részletes programért katt ide és ide.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.