Brit tudósok tesztelték a Harry Potter bűbájait

Brit tudósok tesztelték a Harry Potter bűbájait

.konyvesblog. | 2016. május 31. |

Harry és a varangydudva

Nem unatkoznak a brit tudósok: az utóbbi időben két olyan tanulmányt is írtak a leicesteri egyetem tudományos folyóiratába, amelyekben JK Rowling Harry Potter-bűbájait analizálták, és mindkettőben arra jutottak, hogy varázslatra is szükség van ahhoz, hogy működni tudjanak. A tudósok persze csak tudóspalánták, így a tanulmányukat sem kell komolyan venni, tulajdonképpen csak annyi derül ki belőlük, hogy JK Rowling nem volt túl jó fizikából.

Rowan Reynolds és Chris Ringrose az egyik tanulmányban azt vizsgálták, hogy mennyire hatékony a varangydudva. Ezt használta Harry a Trimágus Tusa második próbájához A Tűz Serlegében, hogy kopoltyúkat növesszen, amikkel a víz alatt is képes lélegezni és így megmentheti Ront.

A hallgatók úgy becsülték, hogy a dudva felületi mérete, amit Harry a negyedik epizód adaptációjában lenyel, olyan 60 négyzetcentiméter lehet, majd megbecsülték a roxforti fekete tó oxigéntartalmát, és a maximális oxigénmennyiséget, amire szükség van az úszáshoz. Arra jutottak, hogy egy átlagos 14 éves fiúnak 443 liter vizet kellene feldolgoznia a víz alatt töltött minden percben 100 százalékos hatásfokkal, ami azt jelenti, hogy a víznek 2,46 méter/másodperc sebességgel kellene áramolnia. Ez majdnem kétszerese a normál légáramlásnak, vagyis Harry kopoltyúi nem lennének elegek arra, hogy lélegezni tudjon. A filmben Harry gyakran csukott szájjal úszik, a halak viszont nem így használják a kopoltyúikat. Ha kinyitotta volna a száját, és hagyta volna, hogy a víz átfolyjon a kopoltyúkon, talán képes lett volna lélegezni a tó mélyén. Enélkül viszont nem hihető, hogy életben tudott maradni.

skelegrow.jpg

Ringrose, Leah Ashley és Robbie Roe tanulmánya a Pótcsont-rapidot vizsgálta: ezzel hozták rendben Harry törött karját a kviddicsmeccs után A Titkok Kamrájában. Harry 24 óra alatt meggyógyult, a hallgatók pedig kiszámították, hogy ez legalább kilencvenszer gyorsabban történt, mint ahogy egy törött csont a valóságban regenerálódna. Az energiafelhasználás, ami egy ennyire gyors csontnövesztéshez szükséges lenne, legalább 133,050 kilokalória, a teljesítmény pedig 6,443 watt, ezért a brit tudósok arra jutottak, hogy a Pótcsont-rapidnak mágikus tulajdonságokkal is kell rendelkeznie, hogy ekkora energiát tudjon mozgósítani ilyen rövid idő alatt.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Milanovich Domi: Arra kell figyelnem, hogy a nehéz érzésekben is önmagamat megtartva legyek jelen

Milyen út vezet a nemi identitás elfogadásához? Milanovich Domi a Margó Könyvek podcast legújabb vendége.

...

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók