Brit tudósok tesztelték a Harry Potter bűbájait

Brit tudósok tesztelték a Harry Potter bűbájait

.konyvesblog. | 2016. május 31. |

Harry és a varangydudva

Nem unatkoznak a brit tudósok: az utóbbi időben két olyan tanulmányt is írtak a leicesteri egyetem tudományos folyóiratába, amelyekben JK Rowling Harry Potter-bűbájait analizálták, és mindkettőben arra jutottak, hogy varázslatra is szükség van ahhoz, hogy működni tudjanak. A tudósok persze csak tudóspalánták, így a tanulmányukat sem kell komolyan venni, tulajdonképpen csak annyi derül ki belőlük, hogy JK Rowling nem volt túl jó fizikából.

Rowan Reynolds és Chris Ringrose az egyik tanulmányban azt vizsgálták, hogy mennyire hatékony a varangydudva. Ezt használta Harry a Trimágus Tusa második próbájához A Tűz Serlegében, hogy kopoltyúkat növesszen, amikkel a víz alatt is képes lélegezni és így megmentheti Ront.

A hallgatók úgy becsülték, hogy a dudva felületi mérete, amit Harry a negyedik epizód adaptációjában lenyel, olyan 60 négyzetcentiméter lehet, majd megbecsülték a roxforti fekete tó oxigéntartalmát, és a maximális oxigénmennyiséget, amire szükség van az úszáshoz. Arra jutottak, hogy egy átlagos 14 éves fiúnak 443 liter vizet kellene feldolgoznia a víz alatt töltött minden percben 100 százalékos hatásfokkal, ami azt jelenti, hogy a víznek 2,46 méter/másodperc sebességgel kellene áramolnia. Ez majdnem kétszerese a normál légáramlásnak, vagyis Harry kopoltyúi nem lennének elegek arra, hogy lélegezni tudjon. A filmben Harry gyakran csukott szájjal úszik, a halak viszont nem így használják a kopoltyúikat. Ha kinyitotta volna a száját, és hagyta volna, hogy a víz átfolyjon a kopoltyúkon, talán képes lett volna lélegezni a tó mélyén. Enélkül viszont nem hihető, hogy életben tudott maradni.

skelegrow.jpg

Ringrose, Leah Ashley és Robbie Roe tanulmánya a Pótcsont-rapidot vizsgálta: ezzel hozták rendben Harry törött karját a kviddicsmeccs után A Titkok Kamrájában. Harry 24 óra alatt meggyógyult, a hallgatók pedig kiszámították, hogy ez legalább kilencvenszer gyorsabban történt, mint ahogy egy törött csont a valóságban regenerálódna. Az energiafelhasználás, ami egy ennyire gyors csontnövesztéshez szükséges lenne, legalább 133,050 kilokalória, a teljesítmény pedig 6,443 watt, ezért a brit tudósok arra jutottak, hogy a Pótcsont-rapidnak mágikus tulajdonságokkal is kell rendelkeznie, hogy ekkora energiát tudjon mozgósítani ilyen rövid idő alatt.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!