Egy hét késéssel, nagy bocsánatkérések közepette érkezett meg a régóta várt Nyugat+Zombik első fejezete, ami Babits Mihály születésnapi bulijával indul, amin Ady végig alszik és homlokon szúrnak egy csajt villával. A Csaknekedkislány énekeseként is ismert Csepella Olivér 2014 végén indította közösségi finanszírozású projektjét, ami döbbenetes sikert hozott: a pénz 232 százalékát gyűjtötte össze, 1102 ember 27,864 dollárt fizetett, köztük én is, ezért kaptam meg az első fejezetet. Bár nagy lendülettel dolgozik a projekten, de megcsúszott, viszont mivel lelkiismeretes szerzővel van dolgunk, kísérő levelében ezt írta:
"Az ilyen terjedelmű képregényeknél gyakran szembeötlő az eleje és a vége közötti különbség, mert a rajzoló keze egyre biztosabb lesz. Ezért az eredeti terv szerint az első fejezetet rajzoltam volna át utoljára. Ezt a fejezetet rajzoltam meg diplomamunkaként 2012-ben, és a közösségi finanszírozás lezárulása után a második fejezettől kezdtem el a rajzolást. Az ígért első fejezet viszont már így is túlságosan eltért a két-három évvel későbbi oldalakhoz, úgyhogy most nem volt elég kibővíteni pár oldallal, szinte az egészet újra rajzoltam."
Milyen az első fejezet? Nem spoilerezek, de annyit elárulok, nehezen indul, ám gyorsan olyan őrületbe fordul, mintha a nyugatos íróinkat az Alkonyattól pirkadatig nagyjelenetébe tennénk át, csak George Clooney helyett Karinthyé a végszó.
Nagy bátorság egy készülő műből bármilyen részt közzétenni, Csepella mégis ezt teszi, sőt visszajelzést is vár. A kötet dramaturgiáját még ráér csiszolni, már most lehet húzni részeket, a dialógusos részek pörgőssége jól áll a Nyugat+Zombiknak, azt nagyon sajnálom, hogy a karakterekről elég kevés életrajzi utalást kapunk, pedig jó sztorikat hoznának a történetbe, színesebbek és élőbbek lennének a szereplők.
