(2016 márciusának első napján adják át az Artisjus Irodalmi Díjat Gerőcs Péternek, aki Győztesek köztársasága című regényéért érdemelte ki az elismerést próza kategóriában. Gerőcs mellett Tőzsér Árpád (Artisjus Irodalmi Nagydíj), Beck András, Bognár Péter és Takáts József az idei díjazott.
A Győztesek köztársaságát olvasva mozaikként áll össze előttünk a főszereplő, Vincze Sámuel portréja. Ő csupán egy levélben szólal meg a műben, ám az arcait, emlékét megidéző elbeszélők szavaiból lassan kikerekedik egy felismerhető kép és egy disztópiába forduló társadalmi kezdeményezés. „Egy figura érdekelt”, nyilatkozta a regényről Gerőcs Péter. „Az én olvasatomban fontosabb a főhős, mint a társadalmi metszet” – ugyanakkor a világ, amelyet Gerőcs megalkot, reflektál mai társadalmunkra, az értelmiségi-lét legfőbb kérdéseire, a kulturális életre és politikára.
"Magyarország egy értelmiségi Éden Hotel, amiben a herevasaló Berki Krisztián helyett a Krétakör a porondmester.. (...) Gerőcs remek regényt írt egy fiatal srácról, aki minden nyűgével, bajával, víziójával és lendületével valami egészen feldolgozhatatlan művet hozott létre, a Győztesek köztársaságát, ahol partvonalra helyezett értelmiségiek a nyílt levelezést követő Facebook-politizálásba belebukva egy társadalmi kísérletben kénytelenek szerepelni."
- írtuk a regényről, ami a hét könyve volt nálunk.
Gerőcs Péter: Győztesek köztársasága
Kalligram, 2015, 272 oldal, 2990 Ft
A regény különlegessége, hogy négy, Vincze Sámuelhez (egy-egy adott időszakban) közel álló szereplő mesél négy jól elkülönülő hangon a férfiről, életük közös pillanatiról, múltjuk fontos eseményeiről. Egyes recenziók titokzatos, intellektuális detektívregénynek nevezik a Győztesek köztársaságát, mivel lassan összeálló töredékekből rajzolódik ki a teljes kép, ráadásul mindig más szereplő szemüvegén keresztül látjuk a figurát. Hét könyve cikkünkben az írtuk: "a Győztesek köztársasága nem valódi krimi, bár van benne bűn, valaki nyomozóként kérdez, sok szemtanú és hozzátartozó is felbukkan."
Tóth Krisztina a regény fülszövegében így beszél a Győztesek köztársaságáról:
„Kegyetlen tisztánlátással megírt látlelet ez a könyv, amelynek szereplőit mindnyájan ismerjük: egy ország romjai közt bolyonganak. Tévedéseik, vakságuk, fanatizmusuk vagy épp kiégett cinizmusuk a konkrét, apránként rekonstruálható eseményeken túl a történelmi ismétlődések mintázatára mutat rá.”
Gerőcs Péter regénye éppen ettől a hátborzongató ismerősségtől lesz különösen izgalmas. A történet mai és mostani, közel kerül az olvasóhoz, és ahogy Bárány Tibor írja az Élet és Irodalomban, az ember a mű végére érve legszívesebben elölről kezdené a regényt, mert „a Győztesek köztársasága szerkezete úgy lett kitalálva, hogy rabul ejtse az olvasót”.
