(2017. február 10-én lesz hetvenéves az énekelt versek úttörője, a táncházmozgalom egyik alapítója, Sebő Ferenc. Jávorszky Béla Szilárd monográfiája a Kossuth-díjas énekes-gitáros-tekerőlantos-dalszerző-népzenekutató sokszínű életét és szerteágazó munkásságát mutatja be, és közben megszólaltatja a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Sebő alkotótársait - Halmos Bélától Szomjas Györgyig.
Jávorszky Béla Szilárd: Sebő 70
Kossuth, 2017, 128 oldal, 3600 HUF
Mutatunk néhány érdekességet a könyvből:
- Sebő bármit is csinált, annak a bizonyos bárminek az ereje abban rejlett, hogy azonnal a megfelelő közegbe került. Öncélú kalandok helyett mindig közösségteremtő ügyekre talált rá.
- "Az a parasztfolklór, amelyre az én versekre kitalált zenéim épülnek, valamikor a falusi közösségben minden ember számára kifejezési formákat, kereteket adott. Mi ezeket szeretnénk megtanulni, és egy olyan városi népzenét teremteni, amely a városi közösségben, a városi fiatalok számára teremti meg ugyanezt a lehetőséget"
Kattintásra galéria nyílik
- Kevés ember van, akinek születési körülményeit jól megőrizte az emlékezet (Nádas Péter külön kategória – a szerk.), Sebő édesapja viszont még a kilencvenes évek végén pontosan felidézte, mi történt 1947 februárjában. Sebő édesanyjának külön szobáját egy olyan termen keresztülvágva lehetett megközelíteni, ahol legalább húsz szülni készülő nő feküdt. A termen való áthaladás igencsak megviselte a leendő apát, el is határozta, hogy a következő életében sem nőnek születik. A szülés igen kalandosan alakult, ám végül mindenki megúszta.
Egyszer aztán a napi látogatás alkalmával éppen arra értem oda, hogy Klárit olyan görcsös rángás fogta el, mint amit a gerjeni orvos már előre sejtett. Rohantam az ügyeletes orvosért, aki egy injekcióval feloldotta az enklampsziának nevezett görcsös állapotot. Ha nincs ez az azonnali segítség, akkor nemcsak az anya került volna veszélybe, hanem a magzat is. Engem roppant idegesség fogott el, pláne akkor, amikor kérdeztem, hogy hol lakik a professzor, aki megígérte a feleségem biztonságos szülését, de senki nem akarta megmondani. kirohantam a kórházból, megálltam a portásnál és tőle is a professzor címét kérdeztem, de ő sem volt hajlandó kiadni. Úgy begurultam, hogy beugrottam »hivatalába«, megragadtam a gallérját, és megígértem neki, hogy ha nem mondja meg a címet, azonnal megfojtom. Amikor látta, hogy nem tréfálok, kinyögte végre a címet.
- Sebő nem emlékszik, mikor ismerkedett meg Halmos Bélával, a „népzenei revival mozgalom prímás pionírjával”, de talán a műegyetemi szimfonikus zenekar lehetett az első találkozás terepe.
(…)a sors úgy hozta, hogy harmadévben, 1967 őszén a Bercsényi utcai kollégiumban szobatársak lettünk. Ott mélyült el a barátság. Éjszakákon keresztül bölcselkedtünk a világ nagy dolgairól, tágítottuk egymás tudatát. Béla akkoriban már komoly szinten gitározott, szorgalmasan tanulta a klasszikus stílust. Miközben én alapvetően csak a gimnáziumi társaimtól eltanult slágereket meg német népdalokat tudtam pengetni a gitáron.
- Sebő azért vágott bele az egész „gitározósdiba”, mert azt gondolta, gitárral könnyebb csajozni, ám amíg ők a kollégiumi szobában zenéltek, a legjobb csajok másnak jutottak.
- Az első énekelt verseket néha hármasban adták elő, Halmos feleségével, Gyenes Katalinnal, aki fuvolázott, ám a dalok végül Sebő-Halmos változatban kerültek a szélesebb nyilvánosság elé.
1969 végén már a diplomára készülődtek, amikor a Bercsényi Kollégiumban Berek Kati (1930) tartott József Attila-előadást. Sebő Ferencet a diáktársai tuszkolták elő, hogy „nézze, művésznő, itt van ez a srác, aki valamiért Beatles- és Rolling Stones-dalok helyett József Attilát énekel!” E kultúrtörténeti jelentőségű találkozó alkalmával az akkor már országos hírű színésznőnek annyira megtetszettek Sebő versmegzenésítései, hogy elhatározta, rögvest beszerkeszti azokat aktuális József Attila-műsorába. Hogy mikor álltak ki először a pódiumra, arról nem maradt fenn dokumentum, de az biztos, hogy 1970. március 8-án az Egyetemi Színpadon már egymást váltogatták: Berek Kati szavalt, Sebőék énekeltek.
- Berek Kati volt tehát az első, aki önálló estjén magyar költőket mutatott be, és a megzenésített versekkel divatot teremtett. A megzenésített versek pedig azóta sem mentek ki a divatból.
- A Röpülj, páva! című műsorra toborzó felhívásra Halmos bukkant rá a gyulai házuk udvarán álló pottyantós vécében, a vécépapírrá felcsíkozott újságok között. Halmos szólóban és Sebővel együtt is benevezett a versenybe. Sebőt nem érte utol telefonon, hogy megkérdezze tőle, beleegyezik-e a nevezésbe, de mivel nagy lehetőségnek tartotta a műsort, egyedül döntött.
- Duóban egyből kiestek, Halmos a döntőig jutott.
Halmos Béla az egy nappal korábban felvett, de a Magyar Televízióban 1970. augusztus 20-án sugárzott döntőbeli szerepléséért egyhetes keletnémet körutat és egy táskarádiót nyert, ennél azonban nagyságrenddel fontosabb, hogy a Röpülj, páva! a számára – és a gálaműsorra magával vitt Sebő Ferenc számára – meghozta az országos ismertséget. Majd ismerősi körben utánakérdeztek, és egy idő után világossá vált számukra, ha eredeti népzenét akarnak hallani, annak a hetvenes évek elejének Budapestjén egyetlen módja van: elsétálni a néptánckutató Martin György (1932–1983) lakására.
- A zsűriben komoly vitát kavart, hogy illik-e gitárkísérettel előadni a népdalokat, és bár Sebő és Halmos is érezte, hogy kicsit döcög a dolog, akkoriban mindenki gitározott, így evidens volt a hangszerválasztás. Éri Péter (Muzsikás) édesapja viszont úgy gondolta, a gitározásnak az az üzenete, hogy a fiatal korosztály is birtokba veszi végre a népzenét.
Egy Sebő Ferencről szóló cikk nem lenne teljes megzenésített versek nélkül, úgyhogy:
Sebő és József Attila
Sebő és Weöres Sándor
Sebő és Nagy László
