Két olyan történet nyerte az idei Commonwealth-írók díját, amely a volt angol birodalom és a gyarmatok elfeledett történeteivel foglalkozik. Egy afrikai-kanadai író, Lawrence Hill The Book of Negroes című regénye nyerte meg a fődíjat. A regény egy maláj nő igaz rabszolgatörténetét dolgozza fel. A legjobb elsőkönyvesnek járó díjat Tahmima Anam fiatal írónő A Golden Age című regénye nyerte meg, amely a bangladesi háborúról szól.
A díjat 1987-ben alapították, előző nyertesei között van Rohinton Mistry, Peter Carey és JM Coetzee is. Tavaly Lloyd Jones Mister Pip című regénye nyert, amelyet később a Booker-díjra is jelöltek. A Commonwealth-díjra esélyes lehet minden angolul író és a Commonwealth 53 államából származó szerző. Régiónként előversenyeztetik a regényeket, így végül Afrika, Kanada és a Karibi világ, Európa és Dél- Ázsia és Délkelet- Ázsia és a Csendes- óceán déli részéről kiválasztott egy-egy könyv kerül mindkét kategóriában (legjobb könyv, legjobb első könyv) a végső zsűri elé.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy a díj egyáltalán fennállása és azt sorra megnyerő regények tematikája még mindig jórészt a volt Brit Birodalom történetével és a koloniális idők hatásaival foglalkozik, a téma még mindig annyira élő, és úgy tűnik feldolgozatlan, hogy 2008-ban is sorra jelennek meg az ilyen tematikájú regények. Érdemes összevetni ezt Rushdie kijelentésével, amelyet magyarországi látogatásakor is tett, miszerint a kolonializmus kérdése ma már nem érdekes (igaz ő ezt csak Indiára vonatkoztatta.)
Lawrence Hill a tízezer fonttal járó díj átvétele után Fokvárosban arról beszélt, hogy azért is jó Dél-Afrikában átvenni a díjat, mert a könyv a történelem egy olyan mostohán kezelt részletével foglalkozik, amely a dél-afrikaiaknak is fontos. "A főszereplőm utazása Afrikából Kanadába és utána vissza Afrikába az elnyomásból való kiszabadulást jelképezi." A regény egyelőre csak az Egyesült Államokban jelent meg, ott is teljesen más címmel (Someone Knows My Name), mert az amerikai kiadó szerint az eredeti címben szereplő 'néger' kifejezés sértő. A szerző azt is elmondta, hogy nem egyedül a címmel volt baja a kiadónak, szerintük a regényt azért is lesz nehéz kiadni Angliában mert a témája a feketékkel foglalkozik, ebből pedig az következik, hogy az angol kiadók többsége leegyszerűsíti azzal, hogy ez egy amerikai "fekete történet", pedig a könyv ennél sokkal összetettebb.
A regényt meghívták a Buchkingham palotába, hogy a királynő és illusztris társaság előtt tartsanak belőle felolvasást. Több korábbi nyertes szerző visszautasította már ezt a felkérést monarchia ellenességük miatt, de Hillt nem zavarja a másoknak kényes politikai helyzet, hogy a Commonwealth vezetőjének kell felolvasnia. "Szerintem ez vicces lesz, hiszen a főszereplőm is találkozik a Brit Birodalom vezetőjével a regényben, hogy kifejezze tiltakozását a rabszolgaság ellen."
A díjat 1987-ben alapították, előző nyertesei között van Rohinton Mistry, Peter Carey és JM Coetzee is. Tavaly Lloyd Jones Mister Pip című regénye nyert, amelyet később a Booker-díjra is jelöltek. A Commonwealth-díjra esélyes lehet minden angolul író és a Commonwealth 53 államából származó szerző. Régiónként előversenyeztetik a regényeket, így végül Afrika, Kanada és a Karibi világ, Európa és Dél- Ázsia és Délkelet- Ázsia és a Csendes- óceán déli részéről kiválasztott egy-egy könyv kerül mindkét kategóriában (legjobb könyv, legjobb első könyv) a végső zsűri elé.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy a díj egyáltalán fennállása és azt sorra megnyerő regények tematikája még mindig jórészt a volt Brit Birodalom történetével és a koloniális idők hatásaival foglalkozik, a téma még mindig annyira élő, és úgy tűnik feldolgozatlan, hogy 2008-ban is sorra jelennek meg az ilyen tematikájú regények. Érdemes összevetni ezt Rushdie kijelentésével, amelyet magyarországi látogatásakor is tett, miszerint a kolonializmus kérdése ma már nem érdekes (igaz ő ezt csak Indiára vonatkoztatta.)
Lawrence Hill a tízezer fonttal járó díj átvétele után Fokvárosban arról beszélt, hogy azért is jó Dél-Afrikában átvenni a díjat, mert a könyv a történelem egy olyan mostohán kezelt részletével foglalkozik, amely a dél-afrikaiaknak is fontos. "A főszereplőm utazása Afrikából Kanadába és utána vissza Afrikába az elnyomásból való kiszabadulást jelképezi." A regény egyelőre csak az Egyesült Államokban jelent meg, ott is teljesen más címmel (Someone Knows My Name), mert az amerikai kiadó szerint az eredeti címben szereplő 'néger' kifejezés sértő. A szerző azt is elmondta, hogy nem egyedül a címmel volt baja a kiadónak, szerintük a regényt azért is lesz nehéz kiadni Angliában mert a témája a feketékkel foglalkozik, ebből pedig az következik, hogy az angol kiadók többsége leegyszerűsíti azzal, hogy ez egy amerikai "fekete történet", pedig a könyv ennél sokkal összetettebb.
A regényt meghívták a Buchkingham palotába, hogy a királynő és illusztris társaság előtt tartsanak belőle felolvasást. Több korábbi nyertes szerző visszautasította már ezt a felkérést monarchia ellenességük miatt, de Hillt nem zavarja a másoknak kényes politikai helyzet, hogy a Commonwealth vezetőjének kell felolvasnia. "Szerintem ez vicces lesz, hiszen a főszereplőm is találkozik a Brit Birodalom vezetőjével a regényben, hogy kifejezze tiltakozását a rabszolgaság ellen."
