A Femina zsűri tagjai kedden kihirdették a francia és a külföldi regény, valamint az esszé kategóriájában díjra esélyesek utolsó listáját.
Jellemző a díjakat megelőző feszült várakozás hangulatára Yasmina Khadra kirohanása. Az algériai származású író, aki eredeti nevén Mohammed Moulessehoul, írói álnevét felesége két keresztnevéből alkotta meg. 1984 óta rendszeresen jelentet meg regényeket, de csak 2001-ben derült ki a névről, hogy egy férfi rejtőzik mögötte, és 2002-ben tudta meg a nagyvilág, hogy ki is ő valójában.
Harminchat év katonai szolgálat után kezdett írni, műveit több nyelvre lefordították, utolsó regénye a Ce que le jour doit à la nuit az őszi irodalmi szezon egyik bestsellere. Khadra szerint az irodalmi intézmények összefogtak ellene. Pár napja, miután egyik tekintélyes díj végleges listájára sem került fel, keserű interjút adott a Le Parisiennek. Nem gondolta volna, hogy valaha is ennyire megfoghatatlan ellenséggel kell majd megküzdenie, hiszen a háború szörnyűségei közepette, amikor „kiskanállal szedte össze társait", legalább hivatkozhatott a háború logikájára. „Az egész irodalmi élet összefogott ellenem. Micsoda aberrált párizsiaskodás! Semmi értelme! Azt gondolják, könnyen lett belőlem író, pedig semmit sem láttak az életemből. Már kilenc évesen katonáskodtam. Olyan országban nőttem fel, ahol könyvekről ugyan beszélnek, de írókról sosem, és amely egyáltalán nem segíti elő e hivatás kibontakozását, sőt, éppen ellenkezőleg. De hiszen éppen ezt kellene értékelniük bennem! Olyan nyelven írok, amely nem az enyém, és amelyet a különleges beduin hangzással keverek. Az őseim költészete adja azt a különleges színt az írásomnak, amelyet bizonyos kritikusok szememre vetnek. Nem tudják, hogy a francia nyelv mindent el tud mondani, a végtelenséget is. Ők ezt régimódinak tartják. Szegény Victor Hugo!"
