A legsúlyosabb fokozat - Képregény készült az Iszlám Állam pusztításáról

.konyvesblog. | 2016. január 21. |

 kepreg.jpeg2014 decemberében, alig néhány hónappal azután, hogy az Iszlám Állam fegyveresei megszállták Szíria és Irak nagyvárosait, egy Joshua Dysart nevű képregényes az észak-iraki Erbil városába érkezett az ENSZ Világélelmezési Programjának megbízásából. Dysart öt napot töltött Erbilben, ezalatt többezer olyan emberrel találkozott, akik a harcok miatt elvesztették otthonaikat. A képregényes elkezdte dokumentálni a látottakat és hallottakat, és az iraki élményeiből képregényt rajzolt, középpontba állítva az ENSZ humanitárius segélyszervezetének dolgozóit, és azokat, akik valamilyen módon próbálnak segíteni a rászorulókon.

A képregény címe Living Level 3. lett, utalva ezzel a humanitárius katasztrófák harmadik, azaz legmagasabb besorolására, és egy segélyszervezeti dolgozó, az egyiptomi-amerikai Leila történetét meséli el, aki az Iszlám Állam által elfoglalt területeken vesz részt misszióban.  A képregény egyrészt az ő története: Leila egy olyan országból jön, ahol biztonságban van és sosem kell éheznie, és a terepen felteszi magának a kérdést, hogy mit is keres Irakban. Másrészt megismerünk egy olyan karaktert is, aki mögött semmilyen szervezet nincs, és csak a túlélésért küzd. Az alkotók fontosnak tartották, hogy a képregény elmondja a történetét a lakosságnak, akiken a segélyszervezetek munkatársai próbálnak segíteni, de bemutassa azt is, hogy ez mekkora küzdelem.  Remélik, hogy művük segít majd, hogy a kikopjon a szótárunkból az a szó: más.

kl.jpeg

Dysart, és szerzőtársa, Jonathan Dumont-t a HuffPostnak elmondták, hogy mindenképpen képregényt akartak csinálni: mindenféle ötletük volt (például Supermannel és a boszniai aknamentesítéssel,), ám azokat túlságosan propaganda- és önpromóció-szagúnak találták, és valami sokkal realisztikusabbat szerettek volna létrehozni. Dysart egyszer már megjelenítette a háborút képregényes formában: 2007-ben egy Unknown Soldier című sorozatot készített el, ami kelet-afrikai gyerekkatonákról szólt. Akkor gyerekkatonákkal utazott végig az észak-ugandai határ mentén.  

A készítők olyan karaktereket akartak megalkotni, akik nemcsak képregényben, de mondjuk tévésorozatban, vagy nagyjátékfilmben is működnének. Az összes karakter, akit felvonultatnak a kötetben, valós, kivéve  a főszereplőt, akiben a humanitárius szervezetek dolgozóinak tapasztalatait gyúrták egybe. Azt ígérik, hogy abból, aki most csak mellékszereplő volt, egy következő epizódban, például egy Ukrajnában játszódóban könnyen válhat majd  főszereplő.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Menekülés Újlipótból Manhattenbe – Köves Gábor és a New York-i viszketés

Megjelent Köves Gábor első regénye, az Apropó, New York – erről is beszélgettünk a Flair podcastben.

...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

...

Húsbányászat az űrben és kapitalizmuskritika: Markovics Botond mesél új sci-fi regényéről!

Jó hírünk van: a Flair még mindig nem ért véget!

...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!