Már nyílt titok, a 6. Magyar Képregényfesztivál május 22-én kerül megrendezésre, és itt adja át az Alfabéta-díjakat - a szakmai előzsűri ajánlása alapján - a független, ismert személyiségekből álló kritikusi zsűri. A harmadik, egyben utolsó kiemelt kategória képregényeinek főhősei közt az Úristen, a leszbikus, a nukleáris baromfi, Szent Péter és a kreatív válságba került képregényrajzló.
Lakatos István: Vasárnap (megjelent a Pinkhell 6. számában)
Imádnivaló mese a Hetedik napon megpihenő Úristenről, és a kisfiúról. A történet nemes egyszerűségével, a képi világ pedig gyönyörű részletességével hódít. A borúlátó Lakatos eddigi legbékésebb alkotása.
Vass Róbert: Ágoston, a nukleáris baromfi (megjelent a Nero Blanco 5. számában)
Vass kellemesen bizarr munkája felemelkedéseket, bukásokat mutat be, a sors szálainak filozofikus bogozgatása rendhagyó értelmezéséhez vezet a szuperhős zsánernek. Mindez megfűszerezve meghökkentő jelenetekkel, mint mikor Ágoston egy elsőbbségadás kötelező táblával sorozza a Ferencieken garázdálkodó Godzillát.
Graphit-Zorro de Bianco: Orlando (megjelent a Pinkhell 6. számában)
A Magyar Képregény Akadémia 6. számának leghosszabb terjedelmű, legmegfontoltabb, legkiforrottabb és legizgalmasabb darabja a Graphit-Zorro páros Virginia Woolf írásaira hajazó Orlando című műve volt. A történet elgondolkodtat, megrendít és meglep, mindezt ráadásul hatásvadászat nélkül teszi. Zorro újabb meleg főhőse nyugati színvonalon elevenedik meg, köszönhetően a rajz és a történet itthon ritkán látott remek egységének.
Tálosi András "Spuri" - Mennyei szerencse (megjelent a Bóni & Tim kalandjaiban)
Tálosi András miután megteremtette saját mesevilágát és szeretetre méltó állatfirguráit, új fejezetet nyitott Hosszúvölgy legendájában. A könnyed hangulatú, humoros, szöveg nélküli két rövid történetet tartalmazó Bóni & Tim kalandjai című zsebfüzet újabb bizonyíték, hogy Spuri világa generációkon átívelő szórakoztatást nyújthat, sorozata az igazi áttörésre érdemes.
Brazil: Short message service #4 (megjelent a Panel 2. különszámában fekete-fehérben, majd a Roham Sziget-különszámában színesben).
Egy képregényrajzoló önironikus egypercese, az ötlethiányról, megkapó ötletességgel megvalósítva. A szerző erőssége a grafika, így főként a vizuális humor dominál, ám a szövegezés is jól eltalált. Brazil SMS-e a rövid humoros képregények mai, modern mintapéldánya.
