A francia sajtót is egy író, az idei Goncourt-díjas írónő, Marie Ndiaye kijelentése bolygatta fel. Ndiaye a Sarkozy-féle Franciaországot egy interjúban "szörnyűségesnek" minősítette; a kijelentés miatt az írónőt élesen bírálták a parlamentben. A Libération című párizsi napilap szerint támadás rávilágított a jobboldalon és a kormányban uralkodó hangulatra.
A Libération külön interjúban szólaltatta meg Frédéric Mitterand kulturális minisztert, aki csütörtökön jelezte, hogy nem kíván részt venni a vitában. Pedig az azt kirobbantó Eric Raoult kormánypárti képviselő őt szólította fel, hogy figyelmeztesse az írónőt a "visszafogottság kötelességére" és az országimázs, a nemzeti egység, illetve a köztársaság képviselőinek tiszteletben tartására.
Az írónő is a minisztertől kérte, hogy tegyen pontot a szerinte groteszk vita végére. Mitterrand a lapnak megismételte korábbi álláspontját, de hozzátette, hogy szerinte nem érte támadás Ndiayét, csak a két fél nem ért egyet egy kérdésben. Azt is elmondta, hogy nem szeretné, ha hivatala panaszirodává válna.
Paul Quino, a Libération szerkesztője szerint Eric Raoult és a többi Ndiayet támadó képviselő "cenzúrajavaslata" rávilágít a jobboldalon és a kormányban uralkodó hangulatra, és "arra, hogy a tekintélyelvűség és a maradi gondolkodás továbbra is jelen van a francia jobboldalon, valamint hogy Nicolas Sarkozy részben a jobboldal ezen részének köszönheti megválasztását".
Az ügy másik tanulsága a Libération szerint az, hogy annak ellenére, hogy a miniszter megvédte a véleménynyilvánítás szabadságának a jogát, a Polanski-ügy miatt - amelyben a liliomtiprással vádolt filmrendező melletti kiállása után támadások kereszttűzébe került - ezúttal túl óvatos maradt.
A L'Express című politikai hetilap főszerkesztője, Christophe Barbier videóblogjában úgy vélte, hogy az ügyről "nincs is mit mondani, mert Eric Raoult-nak természetesen 100 százalékig nincsen igaza". A "visszafogottság kötelessége egy írónál szakmai hiba", s aki annak megfelel, az eleve nem is lehet jó író - mutatott rá Barbier. A politikai újságíró szerint a "nevetséges incidens" azt mutatja, hogy ahhoz, hogy valaki hangját meghallják a mindent elöntő Sarkozy-féle kommunikációban, nagyon erőset kell szólnia a parlamentben vagy a médiában. Emellett Barbier is úgy gondolja, hogy a kulturális miniszter meggyengült politikai helyzete miatt maradt túl óvatos és nem kívánt nyilvánosan kiállni az írónő mellett.
Dühős írók, visszafogottság nélkül című írásában a Le Monde egy teljes oldalon idézte azokat a francia szerzőket, akik "humorral, szeretettel és hibátlanul" védték meg a médiában írótársukat. A mértékadó párizsi újság szerint Marie Ndiaye "támogatások özönét" kapta politikusoktól is, jobb- és baloldalról egyaránt, akik elsősorban a cenzúra gondolatát kritizálták nyilatkozataikban.
A Goncourt-díjas szerző a Le Monde-nak azt mondta, hogy a személye körül kialakult vita pontosan annak a "durva illusztrációja", amiről az ominózus interjúban beszélt, és ami miatt Berlinbe költözött.
(MTI)
