„Mindig hagytam, hogy a véletlen döntsön helyettem” - Krasznahorkai a margón

„Mindig hagytam, hogy a véletlen döntsön helyettem” - Krasznahorkai a margón

.konyvesblog. | 2017. október 20. |

margofeszt_i_tesla_asap20_171019_midres_nmp_011.jpgFotó: Nagy Márton / Margó Irodalmi Fesztivál

Az őszi Margó első napján Valuska László kérdezte az Aegon-díjas Krasznahorkai Lászlót az utazás jelentőségéről és jelentéséről, személyes tapasztalatairól, Kiotóról és New Yorkról, és kiderült az is, hogyan hatott mindez a télen megjelenő és a még készülő új regényére.

Gyermekkoromban, Gyulán a vasútállomásra jártunk ki – ez volt a legnagyobb távolság, amit akkor a városból megtettünk – és a két sínpár egyikének közepén állva néztük a végtelenbe futó párhuzamosokat. Arra gondoltunk, hogy a végén ott van Budapest

– mesélte gyermekkoráról Krasznahorkai. Később persze felszámolódott ez a távolság, egyáltalán, maga a távolság: beutazta a világot Kiotótól – pontosabban, ahogy a magyar helyesírástól eltérően, a japán kiejtéshez közelebbi írásmódot követve maga Krasznahorkai is használja: Kyotótól  – New Yorkig. Sosem tervezte útjait: „mindig hagytam, hogy a véletlen döntsön helyettem” – mondta, mely lényegileg meghatározza azt a komplex tapasztalatot, amit Krasznahorkai számára az utazás jelent.

Szökős gyerek voltam.

A szökni vágyás azonban máig alapélményként hat utazás- és hely-tapasztalatára, arról való gondolkodására:

Ahol vagyok, onnan el szeretnék menni – mindig mehetnékem van. El innen.

margofeszt_i_tesla_asap20_171019_midres_nmp_012.jpg

Budapestről, Kyotóból, New Yorkból. Ez utóbbi két város az elmúlt két évtizedben Krasznahorkaira nemcsak személyesen tett mély benyomást, hanem gondolkodóként, íróként is. Mindkét város másfajta figyelmet, megértést követel:

Kyotóban a konzervatív életszemlélet miatt az ott élők a magasrendű kultúra múzeumát alakították ki.

Kisebb város, mint Budapest, több mint kétezer működő templommal – melyek olyan jelentéssel bírnak, hogy

ha ilyenből egy is volna Európában, megváltozna egész Európa Kyotóba el kell menni, vágyni kell visszamenni, de nem szabad visszatérni. Ez a város elvesztésének egyetlen sajátos feltétele. Mert óhatatlanul ugyanazt várná az ember. De ott élni, abban a magaskultúrában, minderre rádöbbenni, megérteni és ezáltal elveszíteni a várost, nagyon fájdalmas élmény.

New Yorkkal más a helyzet, azt nagyon is könnyű elveszíteni, a városlakók napjában többször is elveszítik. „Különleges szörnyeteg”, a végtelenül ronda – a házak, hidak alatti terek, az utak melletti terek, metróállomások, lépcsők ocsmánysága – keveredik a gyönyörűvel. Magával ragadó, delejes, mágikus erővel bír, miután teljesen kiábrándított magából, mindig tud valami olyasmit mondani, csinálni, amitől mégis visszamész.

A magyarok még Krasznahorkai új regényében is a csodát várják

Harmincegy éve, 1985-ben jelent meg a című regénye mellett. rel az olvasó is visszatér az ismert kisvárosi világba, hogy közben a két időpont közé kifeszítse a magyar rendszerváltás történetét. A két regény helyszíne könnyen azonosítható (Gyula), így a magyar társadalom változásait szinte mesterséges környezetben vizsgálhatjuk, mondjuk egy apokalipszis felé tartó karnevál keretei között, amelyen néha keresztül robognak a goj motorosok.

És Krasznahorkai visszatért – saját bevallása szerint a Báró Wenckheim hazatér megírása után csendre, lassúságra és nyugalomra vágyott, a vidékre, ahol mindenki ismer mindenkit –, de ahogy fogalmazott, hagyta, hogy megint a véletlen döntsön helyette. Lehetőséget kapott arra, hogy a New York Public Libraryben kutasson, és az állítása szerint pusztán tréfából választott Van-e élet a Moby Dick után?  kutatási cím tükrében elsősorban Herman Melville-lel és az ő kapcsán Malcolm Lowryval foglalkozott. Később pedig a 2012-ben elhunyt Lebbeus Woods New York-i építész munkáival, amikre szintén a véletlen folytán bukkant rá, és amik olyan erővel hatottak rá, hogy a kutatás lezárásaként megírt előadásán túl is folytatta az írást. Így született a télen megjelenő Manhattan-terv, melyre mint egy regény prológusra tekint, és születik maga a regény is, mely az Apró munka egy palotáért címet viseli.

A felolvasás után, a tapsviharban elhangzott, hogy ez volt Krasznahorkai utolsó fellépése Magyarországon, ezután nem csoda, hogy hirtelen eltűnt a színpadról, mintha feloldódott a tapsban.

Szerző: Szmerka Dániel

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!