Ki ne ismerné Vackort az első béből? Kormos István a magyar gyermekirodalom meghatározó alakja, József Attila-díjas (1955, 1972) és Radnóti-díjas (1977) költő, műfordító. A Magyarországi Evangélikus Egyház és az Evangélikus Országos Gyűjtemény szeretettel várja az érdeklődőket március 1-jén, pénteken 15 órakor a Szentkirályi u. 51-ben.
Kormos István (1923–1977) emléktábláját a Magyarországi Evangélikus Egyház székházában, az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár épületénél avatják fel. Az ünnepségen Prőhle Gergely köszönti a megjelenteket, az avató beszédet Várady Szabolcs mondja el. Az eseményen közreműködik Mácsai Pál, zárszót mond és áldást ad Fabiny Tamás püspök.
100 éve született Kormos István költő, író, műfordító és dramaturg, legendás mesekönyvek és kiváló verseskötetek szerzője.
Tovább olvasokA pisze kölyökmackó történetének megálmodója dolgozott biciklista kifutóként, tisztviselőként, lektorként és dramaturgként, amíg 1950-ben az Ifjúsági, később Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadóhoz nem került szerkesztőként. Verses meséi, népmese-feldolgozásai, gyermekversei és meséi még ma is helyet kapnak a gyerekszobák könyvespolcain.
Korai költészetében a népi hagyományokat követte, melyek később egybeolvadtak nála a modern francia líra vívmányaival.
Műfordításaiban a francia és orosz irodalmat tolmácsolta. Csukás István így beszélt róla K. I., aki voltam című tanulmányában: „Kormos igazi műfaja, megnyilatkozása a dal volt. Tehetsége a ritka tehetségek közül való, amely
eldúdolja, elzümmögi a fájdalmat; muzsikálva, hogy elviselhessük.”
Fotó: Fortepan / Hunyady József