Az irodalmi művek szereplői általában nem hétköznapi emberek. Valami mindig kiemeli őket a tömegből, legyen az sajátos lelki beállítódásuk, extrém ízlésük vagy akár családi hátterük. Bár első hallásra furcsának tűnhetnek, mindenki talál ezekben a hősökben vagy helyzetükben ismerős vonásokat ̶ éppen ezért válhatnak jó karakterré.
Claudia Hochbrunn klinikai pszichiáter és Andrea Bottlinger sci-fi- és fantasy-író arra vállalkozott, hogy a világirodalom különc figuráit közelebbről, a pszichiáter szemével vizsgálja meg.
Vajon tényleg Ödipusz-komplexusban szenvedett Oidipusz,
vagy története éppen azt üzeni, hogy az ember maga alakíthatja a sorsát? Talán, ha kisfiúként nem taszították volna el maguktól a szülei egy jóslat miatt, megelőzhető lett volna a katasztrófa.
A nőket a bibliai bűnbeesés-történet miatt az irodalmi művek gyakran ábrázolják a tisztaszívű férfiak megrontójaként és bűnre csábítójaként. Nincs ez másként a középkori Arthur-legendákban sem, amelyekben valamenyi női karakter erkölcstelen és gonosz. Kérdés, hogy ez a cölibátust fogadott kódexírók bosszúja a női nemen, vagy Arthur király tényleg ilyen szerencsétlenül járt életében a nőkkel. Ha így volt, akkor senki nem csodálkozhat azon, hogy inkább Sir Lancelot társaságát kereste a leggyakrabban. Lehetséges, hogy a látens homoszexualitás irodalmi megjelenítéséről lenne itt szó?
A német irodalom Sturm und Drang nevű irányzatához köthető a világ egyik első bestsellere, Goethe Az ifjú Werther szenvedései című levélregénye emberek ezreit buzdította olvasásra a 18. században. A mai gimnazistákat azonban sajnos inkább elrettenti, hiszen hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy elavult, és hogy számunkra már semmi relevanciával nem bír. Ha Werther alakjára gondolunk, akkor egy furcsa különc jelenik meg a szemünk előtt, holott
ha a 2000-es évekbe helyeznénk a karakterét, valószínűleg az emó mozgalom vezére lehetne.
Ki ne hallott volna már a Momóról vagy a Harry Potterről? Az utóbbi évtizedekben hatalmas piaca lett a gyermek- és ifjúsági irodalomnak: évente több ezer új regény születik ebben a műfajban. Miért éppen ezek a könyvek lettek világszerte a legsikeresebbek? Generációk nőttek fel rajtuk, és vannak olyan rajongók, akik hiába olvassák el újra és újra a regényeket, sosem unják meg. E történetek sikerének kulcsa, hogy a cselekmény és a szereplők is több szinten értelmezhetőek. A Momo esetében az ember gyerekként a főszereplő kislány kalandjaira koncentrál, felnőttként azonban már inkább társadalomkritikaként értelmezzük a művet. A Harry Potterben pedig a szereplők összetettsége az, ami miatt a regény többszöri olvasás után is nyitott marad az új értelmezésekre, és azonosulni tudunk a karaktereivel.
Hiszen ki nem érezte már magát annyira átlagosnak, mint Ron, vagy olyan strébernek, mint Hermione?
Harry Potter története traumák soráról, azok feldolgozásának lehetőségeiről szól. Van, aki sosem nő fel, mint Sirius Black; és van, aki sosem képes szembenézni önmagával, ezért szeretni sem tud igazán, mint Dumbledore.
A könyv a világirodalom öt szakaszán, az ókori görög drámáktól a 21. század populáris regényéig kalauzol bennünket 15 művön, 15 fejezeten keresztül. Feleleveníti a tárgyalt irodalmi alkotás cselekményét, megpróbálja értelmezni a karakterek viszonyait, akcióit, majd a pszichiáter szemével vizsgálva próbálja megtalálni a szereplők viselkedésének és tetteinek lélektani motivációit. Hochbrunn és Bottlinger olyan komoly és fontos témákról is közérthetően, kötetlen és közvetlen stílusban beszél, mint a gyermekek érzelmi elhanyagolása, a homoszexualitás vagy a vérfertőzés.
Ezt a könnyed stílusú, szórakoztató ismeretterjesztő könyvet azoknak a gimnazistáknak ajánljuk, akik szeretnének elszakadni az irodalomórai karakterjellemzésektől, és azoknak az irodalom és pszichológia iránt érdeklődő felnőtteknek, akik nyitottak a művek alternatív, lélektani megalapozottságú értelmezésére, megközelítésére. Winnetou, Drakula, Harry Potter, Sherlock Holmes és társaik lélektani elemzése mindenki számára érdekes és hasznos lehet, hiszen a művekben megjelenő helyzetekkel – ugyan kicsit hétköznapibb formában – a mindennapi életünk során is találkozhatunk.
Szerző: Csikós Gréta