Scarlett Johanssont sokkolta, hogy a ChatGPT egyik AI hangja olyan, mintha ő beszélne
ki

Scarlett Johanssont sokkolta, hogy a ChatGPT egyik AI hangja olyan, mintha ő beszélne

A gyártó szerint véletlen egybeesésről van szó, Scarlett Johansson azonban azt mondja, korábban meg is keresték, hogy legyen a ChatGPT egyik hangja. Könyvek hírek mellé.

Scarlett Johanssont „sokkolta, feldühítette és nem akarta elhinni,” hogy Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója egy olyan mesterséges hangot terveztetett a ChatGPT nevű AI program legújabb fejlesztésében, amely „kíséreteiesen hasonlít” az ő hangjára. Altman szerint mindössze véletlen egybeesés, hogy a felkért személy hangja annyira hasonló Johanssonéhoz, a színésznő által hétfőn a CNN-nek eljuttatott közlemény azonban legalábbis megkérdőjelezi ezt az állítást. A hír mellé egy új könyvet is ajánlunk a témában.

Szexi AI hang egy férfi álmaiból

A ChatGPT egy héttel ezelőtt jelentette be a 4.0 fejlesztést, amelyben a program már különböző hangokon is képes majd válaszolni a feltett kérdésre.

Az egyik, Sky fantázianevű női hang azonban szinte azonnal számos kritikát kapott.

Egyrészt sokaknak feltűnt, hogy mennyire hasonlít Scarlett Johannson hangjára a Her (A nő) című filmből, melyben egy mesterséges intelligencia által működő hangasszisztenst alakított, akibe a férfi főhős beleszeret.

Másrészt kritizálták a túlságosan flörtölő, csábos hanglejtés miatt is, mondván, olyan, mintha egy férfi fejlesztő álmait váltaná valóra. Az OpenAI azzal reagált, hogy felfüggesztették Sky hangját, amíg „megválaszolják a felmerülő kérdéseket”.

Johansson közleménye szerint Sam Altman tavaly szeptemberben megkereste őt azzal, hogy adja hangját a ChatGPT 4.0-hoz,

ő azonban személyes okokból elutasította az ajánlatot. „Két nappal a demó megjelenése előtt Altman kapcsolatba lépett az ügynökömmel, hogy gondoljam át a dolgot. Mielőtt azonban válaszolhattunk volna, a bejelentés már megtörtént” – közölte a színész. Miután ügyvédje két levelet is küldött Altmannek, „vonakodva beleegyeztek,” hogy leveszik Sky hangját.

„Egy olyan időszakban, amikor mindannyian a deepfake-ekkel és saját képmásunk, munkánk, identitásunk védelmével küzdünk, úgy vélem, ezek olyan kérdések, amelyeket teljeskörűen szükséges tisztázni. Várom a megoldást az átláthatóság és a megfelelő jogszabályok elfogadásának formájában, amelyek segítenek biztosítani az egyéni jogok védelmét” – nyilatkozta Johansson.

Ő vagy nem ő?

Az OpenAI még a színész közleménye előtt, vasárnap azt írta, hogy a hangot nem Johanssoné alapján fejlesztették, hanem egy „másik profi színészé alapján, akinek ilyen a saját, természetes beszédhangja”.

Hétfőn Altman ugyanezt ismételte el, azt mondta, „nem állt szándékukban semmilyen hasonlatosság”.

Azt állítja, a hang tulajdonosát még azelőtt választották ki, hogy kapcsolatba léptek volna Johanssonnal.

Az OpenAI azzal érvelt, hogy egy „megközelíthető, bizalomgerjesztő, természetesen és könnyen hallgatható” hangot akartak létrehozni. Altman múlt héten azzal a felirattal osztotta meg a bejelentést X-en múlt héten: „Her.” Csakhogy Johansson úgy véli, Altman posztja is arra utal, hogy „a hasonlóság szándékos volt”.

A mesterséges intelligencia témájához az alábbi, új kötetet ajánljuk.

David Runciman: Átadás  – Hogyan engedtük át az irányítást államoknak, vállalatoknak és a mesterséges intelligenciának

david runciman
Átadás
Ford. Papolczy Péter, Corvina, 2024, 352 oldal
-

Ez a könyv radikálisan új nézőpontból értelmezi az elmúlt mintegy fél évezred globális történelmét, világossá teszi, hogy az MI megjelenésével tovább bővült azoknak a mesterségesen létrehozott, létfontosságú és személytelen hatalmaknak – vagyis az államoknak és nagyvállalatoknak – a köre, amelyekre az emberiség eddig is átruházta élete irányításának és felelősségének jogát.

Nem a csodavárásunkat és nem a rettegésünket szólítja meg, hanem az értelmünket, a racionális gondolkodásunkat. Páratlan tisztánlátással megérteti velünk, hogy az emberiség olyan kihívások előtt áll a 21. században, amilyenekkel történelme során még soha nem kellett szembenéznie. Jövőnket, gyermekeink és unokáink sorsát az államok, a nagyvállalatok és a gondolkodó gépek egymás közötti hatalmi harca, háborúja vagy békés kiegyezése dönti el.

(CNN, fotó: Gage Skidmore / Wikimedia Commons)